A termesztés megkezdése előtt nagyon fontos alapelem a megfelelő fajta kiválasztása, illetve az ehhez kapcsolódó technológia megtervezése.
A dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül, amely mind a technológiában, mind pedig a fajtaválasztásban megmutatkozott. Ez elsősorban az időjárási szélsőségeknek és a piaci igényeknek köszönhető.
A görögdinnye a 3. legnagyobb felületen termesztett szabadföldi zöldségnövényünk a termőfelülete kb. 6000 ha. Hajtatása jelen pillanatban még nincsen, bár egyes nagyobb termesztők kis felületen próbálkoznak vele, széthúzva ezzel a fogyasztási szezont. A sárgadinnye termőfelülete ettől jóval kevesebb, kb. 500 ha, melynek legnagyobb része hajtatás.
Fajtahasználat a dinnyetermesztésben
A görögdinnye fajtaválasztására a gyakorlati életben a sokszínűség jellemző. Számos fajta közül választhatnak a termesztők. Vannak, akik a korai szegmensből, és vannak olyanok is, akik a fogyasztási szezon széthúzása miatt érési időnek megfelelően keresnek fajtát. Az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az úgynevezett fekete héjú magnélküli görögdinnye fajták, amelyeket elsősorban a hazai és külföldi üzletláncok keresnek. A dobozos méretű görögdinnyék (2,5-5,5 kg közötti termések) még mindig a külföldi országokban közkedveltek. A hazai fogyasztók sokszor hiányolják a hagyományos fekete héjú úgynevezett Sugar baby típusú görögdinnyét az áruházak polcairól. Sajnos ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Az ilyen típusú dinnyékre a vékonyabb héjszerkezet jellemző, ami a szállítás során sokszor megreped, így ezek a termések már nem értékesíthetőek.
1. kép: Szabadföldi sárgadinnye-állomány
A sárgadinnye termesztők könnyebb helyzetben vannak a fajtaválasztás területén. Hazánkban 2 fajtakör terjedt el. A sárga hússzínnel jellemezhető Kantalup és a zöldbelű Gália típus. Szabadföldi termesztésben (1. kép) elsősorban a Kantalup fajták aránya a nagyobb, mivel ezek jobban ellenállnak az időjárási szélsőségeknek. Hajtatásban mindkét fajtakörrel találkozhatunk. Tapasztalatok szerint a zöldbelű fajták minden évben magasabb áron értékesíthetőek, szemben a sárgabelű fajtákkal. A fogyasztók visszajelzései alapján is ezek édesebb ízzel és olvadékonyabb hússzerkezettel jellemezhetőek.
Termesztéstechnológiai elemek
A termesztés megkezdése előtt nagyon fontos alapelem a megfelelő fajta kiválasztása, illetve az ehhez kapcsolódó technológia megtervezése.
2. kép: Oltott dinnyepalánta-nevelés
A dinnyefélék termesztésében egyre nagyobb hangsúlyt kap az oltás, mint egyfajta vegetatív szaporítás (2. kép). Az idei évben a termőfelület 60-65 %-án már oltott görögdinnye palántákat ültettek a termesztők. Hazánk szélsőséges időjárása ebben az évben is megmutatkozott. A kora tavaszi időszakban (április eleje) nem volt ritka a hajnalonkénti mínusz 3-4 °C sem, így a korai ültetésű dinnyepalánták fagyási károkat szenvedtek. Volt olyan termesztő, akinek 3-4 ha állományt kellet újra ültetni, mert olyan mértékű volt a fagyás. Tapasztalatok szerint az oltott palánták jobban elviselték a hideget, majd annak elmúltával jobban eredésnek indultak. Az oltott palántáknak egyik előnye, hogy a hőstresszel szemben nagyobb ellenállóságot mutatnak, a másik pedig az, hogy akik nem tudják betartani a megfelelő vetésforgót, monokultúrában is sikerrel termeszthetik. Egyes termesztők azért nem ültetnek még oltott palántát – pedig sok esetben indokolt lenne – mert félnek a fogyasztók negatív megítélésétől, miszerint a tökre oltott dinnye „tök ízű” lesz. Véleményem szerint a probléma forrása másban keresendő. Sokan még mindig nem választják külön a sajátgyökerű és az oltott állományok tápanyag-utánpótlását. A sajátgyökerű állományok több nitrogént igényelnek, szemben az oltott növényekkel, amelyek az intenzív hajtásnövekedés miatt kevesebb nitrogénnel is nagy hajtásrendszer kialakítására képesek.
3. kép: Balra a kis légterű 120 cm-es, jobbra a 180 cm-es „nagyalagút” fólia kihúzás
Az oltott növények nemcsak nagyobb gyökérrendszer kinevelésére képesek, hanem ezzel párhuzamosan óriási hajtásrendszert is fejlesztenek. A nagy zöldtömeg az idei évben is előnyös volt az erős UV-sugárzás miatt. Sok termesztő abba a hibába esett, hogy a növényeit korán és gyorsan beköttette, így az kevés lombfelületet nevelt, majd a nagy nyári melegben a termések napégést szenvedtek, melynek következtében az ilyen termések eladhatatlanokká váltak.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az ültetési idők egyre korábbra tehetőek. Vannak, akik már április elején kiültetik a sajátgyökerű palántákat, nem számolva a késő tavaszi lehűlésekkel, amik nagy károkat tudnak okozni a fejlődő növényállományokban.
A gyakorlatban kétféle kisalagút méret terjedt el (3-5. kép), melyet elsősorban a korai kiültetéseknél, intenzív technológiában szoktak alkalmazni. Az egyik 120 cm-es kisalagút, a másik pedig 180 cm szélességű úgynevezett „nagyalagút”. Véleményem szerint a nagyobb légtér mindenképpen előnyösebb. Igaz, hogy ez drágítja a technológiát, de ez a többletköltség elenyésző, főleg ha figyelembe vesszük az előnyeit. Az idei évben, akik ilyen méretű fólia alá ültették a palántákat, kevésbé szenvedtek késő tavaszi fagykárt. Másik nagy előnye, hogy a növényeket sokkal tovább lehet a kisalagút alatt hagyni, szabályozva ezzel a növekedésüket.
4. kép: Kisalagút fólia szellőztetése
Az utóbbi 1-2 évben kezd elterjedni az áttetsző fóliával történő sorköztakarás, ami technológiai újítást hozhat a dinnyetermesztőknek. Ez a technológia számos előnnyel rendelkezik. Elhagyhatóvá válik az évi 3-4-szeri kézi sorközkapálás, ami időt és költséget takarít meg a termesztőnek.
További előnye, hogy a takarás hatására néhány napos koraiságot tudunk elérni. Hátrányaként fontos megemlíteni, hogy a sorköztakarás drágítja a termesztést. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi kézimunkától mentesülünk, ami minden esetben drágább, mint a talajtakarás, akkor elmondhatjuk, hogy mindenképpen előnyös annak alkalmazása.
Az árak alakulásáról
A felvásárlási árak a korábbi évekhez hasonlóan tág határok között mozogtak. A görögdinnye ára nagyon alacsony szintről indult. Az a termesztő járt a legjobban, aki a szántóföldről el tudta adni a megtermelt mennyiség nagy részét, nem volt ritka, hogy így akár 30-40 Ft-tal magasabb áron tudta értékesíteni a termését.
5. kép: Görögdinnye-állomány a kisalagút fólia levétele után
Az elmúlt év is rávilágított arra, hogy egyes termelői rétegek a nagyobb árbevétel reményében a korai állományokat a magas felvásárlási árak hallatán 100 %-ban leszedik, és nem foglalkoznak a termések minőségi paraméterivel, sokszor megbénítva ezzel a hazai és nemzetközi piacokat.
Dr. Balázs Gábor
SzIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest
