Van fejlődési lehetőség a hazai dinnyeágazat előtt, az exportpiacokon egyre nagyobb a kereslet a magyar görögdinnye iránt. A lehetőségek kihasználásához azonban nagyobb termelői összefogásra van szükség – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportjának legutóbbi tanácskozásán, amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát.
Az idei év eredményeiről és a jövő feladatairól egyeztettek a hazai dinnyeágazat képviselői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportjának legutóbbi ülésén. A tanácskozáson − amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát − kiderült, hogy bár a hűvösebb, csapadékos nyárelő miatt késett a szezon, az idén összességében közepesen jó évet zárhat az ágazat.
Miközben júliusban keresleti piac alakult ki egész Európában a mediterrán régió időjárási anomáliái miatt, az augusztust már a túlkínálat jellemezte, ami az árakra is hatással volt. Az augusztus második felében megérkező kánikula jót tett a dinnye piacának is, a meglévő készleteket belföldön és az export piacokon is értékesíteni tudták a termelők.
A növényvédelem azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Az idén több olyan betegség is megjelent, amelyek kezelése komoly munka- és ráfordítás igénnyel bírt.
Ilyen például a dinnye fenésedés (antraknózis), amely az egyik legjelentősebb gombabetegségévé vált a görögdinnyének. A betegséggel szembeni védekezést nehezíti, hogy az engedéllyel bíró növényvédőszerek listája szűk, a jövő évben pedig további készítményeket vonnak ki a forgalomból.
A növényvédő szerekkel kapcsolatos tévhitek miatt sajnos egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a termelők, ami nem csak a dinnye- hanem az egész európai uniós növénytermesztésre negatív hatással lehet. Holott a növényvédő szerek a humán-egészségügyben használatos gyógyszerekhez hasonlító készítmények: olyan hatóanyagok, amelyekkel megóvják a növényeket a betegségektől, a károsítóktól, annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termék kerülhessen a fogyasztók asztalára.
Az idén mintegy 3000 hektáron ültettek dinnyét a gazdálkodók, az össztermés pedig 130-140 ezer tonnát ért el.
Az ágazat jövője szempontjából ígéretes, hogy a kelet-magyarországi régióban az idén mintegy 10 százalékkal emelkedett a dinnye termőterülete, a jövőben pedig tovább folytatódhat ez a tendencia. A termőterület növekedésében szerepet játszhat a szántóföldi kultúrák esetében tapasztalható áresés is, a szántóföldi növénytermesztők egy része a dinnye termelésben lát lehetőséget.
A belföldi hagyományos piac vélhetően már nem tud tovább növekedni, az exportpiacok ugyanakkor élénk érdeklődést mutatnak a magyar dinnye iránt.
Egyértelmű tendencia az is, hogy egyre koncentrálódik a piac, minden áruellátási lánc a nagyobb termelési forrásokat keresi, ezért is lenne nagy jelentősége az összefogásnak az ágazatban. A termelők együttműködésével a kereskedelemmel szembeni tárgyaló pozíció is erősödhet.
A jövőben a mostaninál is komolyabb hangsúlyt kell fektetni a folyamatos, naprakész információátadásra. Ezt a folyamatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segíti. A tervek szerint a következő szezon előtt külön-külön tárgyalnak majd a hazai élelmiszerláncokkal az első magyar görögdinnye szállítmányok megérkezéséről, a szezon alatt pedig folyamatosan információval látják majd el az áruházakat.
Fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nem csak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar család megélhetését biztosítják.
(Fotó: paulbr75/Pixabay)
