A beporzásban szerepet játszó darázs- és lepkefajok igen díszes társaság – szó szerint: a darázsfajok között nehéz csillogóbbat találni a fémdarazsaknál, és érdekesebb felépítésűt a kaparódarazsaknál. A nappali lepkék és a molylepkék sem szenvednek hiányt változatosságban – ismerjük meg őket!
Igaz, hogy a méhfélék a leggyakoribb döngicsélő vendégeink a kertben, de a virágzó növények körül ezer másik rovarfaj is megfordul. Ne feledkezzünk meg a jelen cikk főszereplőiről sem, a darázs- és lepkefajokról! Rendkívül változatos életmódú és kinézetű családok tartoznak ide, tagjaik pedig hasznos részei a kerti életközösségnek.
A fémdarazsak Földünk trópusi területein élnek, de a mediterrán térségekben is elterjedtek. Nevüket testük ragyogó fémes fényéről kapták, színük lehet kék, ibolya, zöld vagy piros. A legtöbb rovarral ellentétben a fémdarazsak a nap legmelegebb óráiban a legélénkebbek, és imádnak kerítéseken, házfalakon, löszfalakon sütkérezni. Általában méhek, darazsak fészkébe rakják a petéiket. Megfigyelték, hogy ha peterakás közben támadás éri, akkor összegömbölyödik. Táplálkozásuk közben igen fürgén repkednek, nem sokáig maradnak egy helyben. Ha virágra szállnak nektárt lakmározni, a testükre tapadt virágport viszik a következő virágra, és így naponta több száz virágot meglátogathatnak.
A fémdarazsak egyik jelentősebb hazai képviselője a tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita). Ez a faj elsősorban a faliméhek költőkamráiba rakja petéit, de más méh- és darázsfajokét is használhatja. Körülbelül két hónapig élnek, ezalatt a kifejlett rovarok nektárt fogyasztanak, így táplálkozásuk közben sok száz virág beporzásában szerepet játszhatnak.
A fémdarazsakhoz hasonlóan a kaparódarazsak (Sphecidae – más néven bányász- vagy ásódarazsak) felnőtt egyedei is nektárral táplálkoznak, sőt a viráglátogatásuknak köszönhető beporzáson túl még abban is hasznára válnak a növénytermesztőknek, hogy nagyétkű lárváik számára kártevő rovarok hernyóit szállítják ebédre. Ezáltal csökkentik a kertekben és gyümölcsösökben is a kártevő rovarok utódainak számát. Minden kaparódarázs-fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.
A kaparódarazsak megjelenése is igen egyedi, aki találkozik velük, nem egykönnyen felejti el: a fajok színezete igen különböző lehet; az egyszínűektől egészen a tarkázottig minden előfordulhat. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket (Pl. gyakori lopódarázs), de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van (pl. a hazánkban védett szöcskeölő darázsnak). Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak.
A kaparódarazsak magányos fajok. Egyes fajok a fészküket sárból készítik, és minden egyes elkészült költőkamrába egyetlen petét raknak. Ebbe a költőkamrába halmozzák fel a lárva számára szükséges táplálékot. A kamra bejáratát minden alkalommal gondosan bezárják, hogy ne háborgassák az utódot. Más magányos méh- és darázsfajokhoz hasonlóan a nőstények ritkán szúrnak és csak akkor, ha veszélyben vannak.
Nappali lepkék
Hazánkban nagyjából 150 nappali lepkefaj (Rhopalocera) fordul elő. A nappali lepkék csoportja az egyik legtöbbet kutatott és legváltozatosabb része a rovarvilágnak: az aprótermetű busalepkéktől a tarkalepkéken keresztül a pillangókig nagy méret-, szín- és viselkedéskülönbségekkel tartoznak ide fajok. Közös jellemzőjük, hogy csápjuk jellegzetes bunkós csáp, szárnyuk rendszerint tarka színezetű és rajzolatú. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat legtöbbnyire függőlegesen összecsapva tartják. Karcsú potrohuk a hátsó szárnyon nem ér túl.
A nappali lepkék táplálkozása erősen kötődik a virágzó növényekhez, ennélfogva részt vesznek a virágok beporzásában is. Néhány lepkefaj csak egyes növények nektárját fogyasztja, megint mások nem válogatósak. Ide tartozik például a hazánkban széles körben elterjedt fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a galagonyalepke (Aporia chrategi), a káposztalepke (Pieris brassicae), a rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate), a vonalas busalepke (Thymelicum lineola), az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron) stb.
Molylepkék
A molylepkék egytől egyig éjszakai állatok, így minden nap tudják vállalni az éjjeli műszakot a virágok beporzásában. Bár jóval kevésbé feltűnők, mint a nagyobb testű, zümmögő méh- és darázsfélék, vagy a látványosabb nappali lepkék, mégis mióta a csapadékosabb országokban (köztük Angliában is) felfigyeltek a molylepkék beporzó tevékenységére, egyre több kutatást szentelnek ezeknek a fajoknak.
A kutatások eredményei igen kedvezően értékelték a molylepkék munkásságát: kiderült, hogy pollenszállító hálózatuk összetételében és méretében is nagyobb, mint a nappali lepkéké. Ennek az az oka, hogy a molylepkék több olyan növényről is szállítanak virágport, amelyeket a pillangók vagy a méhek nem látogatnak meg. Egy hét évvel ezelőtti, kelet-angliai kutatás szerint összesen 47 növényfaj pollenjét találták meg a molylepkéken, amelyet nappali beporzók esetén nem fedeztek fel a szállításukban. Másik különbség, hogy a lepke a mellkasán szállítja a pollent, és nem a pödörnyelvén, így könnyebben érintkezik az általa szállított virágpor a növényekkel.
Sajnos a molylepkék egyedszáma világszerte csökkenni kezdett az elmúlt évtizedben, de remélhetőleg a kutatások rávilágítanak ezeknek a fajoknak a fontosságára is.
Érdekességek
Szerénykedés nélkül mondhatjuk, hogy hazánk adta a világ egyik legnagyobb fémdarázs-kutatóját a tudós társadalomnak, Mocsáry Sándor személyében, aki a 19. században kutatta a fullánkos hártyásszárnyúakat, különösen a fémdarazsakat (Chrysididae) és pókölődarazsakat (Pompilidae). A fémdarazsakról írt, 1899-ben kiadott világmonográfiája révén nagy nemzetközi hírnevet szerzett. Munkája a mai napig megkerülhetetlen alapmű a fémdarazsakkal foglalkozó kutatók számára, és neki köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeumnak világhírű fémdarázs-gyűjteményt állítottak össze.
A következő cikkben megismerkedünk azokkal a méhfajokkal, amelyek a házi méhen kívül a kertünkben is beporzó tevékenységet végeznek.
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A kétszárnyúak
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A bogarak
- Természetes beporzó szervezetek
- Környezettámogató kertészkedés II. rész
- Közös ügyünk a méhvédelem!
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Hogyan segíthetjük a kertünkben élő hasznos rovarokat? I. rész – építsünk rovarhotelt!
