Ház, táj
Ház, táj

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kártevői?

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kártevői?

Agrofórum Online

Hogyan védhetjük meg a házikertünkben vagy hétvégi telkünkön szabadföldön termesztett paradicsomunkat a kártevőktől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsom károsítóival szemben?

Az előző cikk összefoglalásában sorra vettük, milyen károsítói ellen szükséges megvédenünk a paradicsomot, kezdve a gyomnövényektől, folytatva a vírusokon, gomba- és baktériumfajok által okozott betegségekkel, egészen a legfontosabb kártevőkig. Ebben a cikkben részletesen sorra vesszük a legfontosabb állati kártevőket, és az ellenük történő, házikertben megvalósítható, hatékony integrált növényvédelmet.

A szabadföldön termesztett paradicsom kártevőinek száma kevés, ennek ellenére rendszerint veszélyeztetik a termesztés sikerét. Az ellenük történő védekezés hatékonyságának növelése érdekében megkülönböztetünk talajlakó, lombozat-, illetve bogyókárosító kártevőket. A táblázatban félkövérrel kiemelt fajok kerülnek részletesebb ismertetésre.

Forrás: PÉNZES (1999)

Gyökérgubacsképző-fonálférgek

A talajlakó kártevők közül a gyökérgubacsképző-fonálférgek, azon belül is a Meloidogyne incognita faj kerül kiemelésre.

A Meloidogyne génuszba tartozó fonálféreg-fajok polifág kártevők, több mint kétezer növényfajt fertőznek. Szabadföldi és hajtatott kertészeti kultúránál is számítani lehet a megjelenésükre (Andrássy és Farkas 1988). Palántanevelés esetén a termesztőberendezésből kikerülő növények hordozhatnak melegigényes gyökérgubacs-fonálféreg fajokat is (Meloidogyne incognita, M. javanica, M. arenaria) (Pénzes 1997). A fiatal növények gyökereit (megfelelő talajnedvesség és talajhőmérséklet mellett) a tojásokból kikelő L2 stádiumú lárva támadja meg. A lárvák szájszuronyukkal emésztőenzimeket bocsátanak a szövetbe, amelyek hatására a feji végük körül 4-6 óriássejt keletkezik: ezekből táplálkoznak. A gyökérszöveti módosulások hatására a fertőzött rész megvastagodik, ezt nevezzük gubacsnak. A beállt szöveti változások hatására a hajszálgyökerek képződésében és a növények vízfelvételében zavar keletkezik, a gyökércsúcsok növekedésükben leállnak, majd elhalnak (Crüger 2011, Seprős 2001). Erős fertőzés esetén a növényen kevesebb lomb fejlődik, érzékenyebben reagál a léghőmérsékleti változásokra, valamint csökken a terméshozama.

A Meloidogyne incognita a melegkedvelő gubacsképző-fonálférgek közé tartozik, rendkívül polifág faj. Fejlődésük ütemét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a tápnövény, de kedvező körülmények között 10 nemzedéke is előfordulhat Magyarországon (Jenser 2003). Enyhébb teleken előfordulhat az áttelelése (Budai et al. 2005). Magyarországon szabadföldi és üvegházi körülmények között is gyakori. Jellemzően a laza talajokat kedveli, hőmérsékleti optimuma populációnként eltérhet. Kártétele abból a szempontból eltér a többi gyökérgubacsképző fonálféreg-féléktől, hogy nem készteti a megtámadott növény gyökerét szakállasodásra, vagyis dús oldalgyökérzet fejlesztésére.

Gyökérgubacsok, fotó: Boziné Pullai Krisztina

A Meloidogyne-fajok elleni szabadföldi védekezési lehetőségek jelentős része megelőző intézkedésekből áll. Ide tartozik a rezisztens fajták választása vagy rezisztens alanyokra történő oltás, a fertőzött növénymaradványok maradéktalan eltávolítása és megsemmisítése, a talajhőmérséklet csökkentése (szaporodás mértékét csökkenti). A kémiai védekezési lehetőségek (pl.: talajgőzölés) szabadföldön korlátozottak, azon kívül költséges és környezetterhelő megoldások, és leggyakrabban csak kismértékben tudják mérsékelni a kártételt (Seprős 2001). Viszont növényvédő szeres megelőző védekezéssel szabályozható a gazdanövény-gyomfajok populációja a területen (Crüger 2011). A biológiai védekezési lehetőségeket üvegházi körülmények között vizsgálják.

Levéltetvek

A lombozatot károsító kártevőfajok közül a valódi levéltetvek részletezésére kerül sor. A szabadföldön termesztett paradicsomnak nincs specifikus levéltetű-kártevője, azonban polifág levéltetű-fajok károsítják, melyek termesztő-berendezésben is előfordulnak. Leggyakrabban a fekete répalevéltetű (Aphis fabae), zöld burgonya levéltetű (Aulacorthum solani) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) fordul elő paradicsomban (Helyes 1999). Rod és munkatársai (2005) az uborka-levéltetű (Aphis gossypii) és zöld őszibarack-levéltetű fajokat tartják a leggyakoribbnak. Vos (1998) az akár 40 különböző vírust is közvetítő csíkos burgonya-levéltetű fajt (Macrosiphum euphorbiae) is említi.

Szabadföldön a paradicsomon levéltetvek megjelenésére a kiültetést követő intenzív hajtásnövekedés időszakában számíthatunk (Glits et al. 1997). Táplálkozásukat speciális szerkezetű szívócső szolgálja, amellyel a sekélyebb növényi rétegekből vesznek fel szövetnedveket. A táplálkozásuk következtében kialakult elváltozásokat (torzulás, levélsárgulás) a tápnövénybe táplálkozásuk közben injektált mérgező nedvek okozzák. A levéltetvek közvetlen kártételénél jelentősebbek közvetett kártételeik: vírusvektor tevékenységükkel jelentős mértékű növénypusztulást és hozamcsökkenést okoznak, másrészt az általuk kiválasztott mézharmaton megtelepedik a korompenész, mely csökkenti a növény asszimilációs felületét (Pénzes 1997).

Hernyókártétel a fiatal elkövetővel

A levéltetvek elleni védekezés szempontjából Jenser (2003) a betelepedésük időpontjának és intenzitásának nyomon követését tartja fontosnak. Ennek egyik módszere a sárga ragacsos felületű lapcsapda vagy Moerick-féle sárga tálcsapda alkalmazása. Jenser (2003) szerint a gazdanövényt váltó fajok (pl.: Myzus persicae) miatt szükséges a paradicsom és a levéltetvek áttelelési helyét biztosító növényfajok (itt: őszibarack) térbeli izolációja. Az erjesztett növényi kivonatokban rejlő lehetőségek kutatása még folyik, viszont a kémiai védekezést tekintve szabadföldi paradicsomtermesztésben 9 készítmény van engedélyezve (köztük a felszívódó hatású pirimikarb, lambda-cihalotrin hatóanyagúak) levéltetű-fajok ellen (Ocskó 2018).

Gyapottok-bagolylepke

A szabadföldön termesztett paradicsom bogyóinak egyik legnagyobb károsítója minden évben a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). A bagolylepkék (Noctuidae) családjába tartozó kártevőnek első tömeges megjelenését 1993-ban észlelték (Keszthelyi 1993). A Föld trópusi, szubtrópusi területein őshonos bagolylepke-faj fakultatív vándorlepkeként más régiókban is megjelent. Jellemzően a meleg, száraz klímát kedveli, a nedves idő számára kedvezőtlen (Balog 2011). Magyarországi körülmények között paprikán, paradicsomon, zöldbabon, kukoricán és napraforgón okoz kárt (Jenser 2003).

Gyapottok-bagolylepke hernyó kártétele

Bagi és Bodnár (2011) szerint a gyapottok-bagolylepke megjelenésének időpontja és a tavaszi hőmérséklet között szoros összefüggés van. Ezen kívül meghatározza az időpontot az is, hogy a nyugalmi állapotban lévő bábok milyen mélyen helyezkednek el a talajban. Életmódjukat tekintve az imágók naplemente után kezdenek táplálkozni, a párzásra szintén éjjel kerül sor. A 3 nemzedék bábállapota eltérő ideig tart, az utolsó bábállapot telel át enyhe teleken. A peterakáshoz kifejlett növényeket keresnek, azon belül is a folytontermő növényeket (pl.: a paradicsomot) preferálják. Polifág hernyója okozza a foltokban megjelenő kártételt, amelyet csak a bogyókon rágott bemeneti nyílás jelez (Rod et al. 2005). A kártétel mértékét fokozza, hogy a fiatal hernyó kis lyukon keresztül, észrevétlenül hatol be a tápnövényei generatív szerveibe, így kártétele sokáig rejtve maradhat (Jenser 2003). Egyetlen hernyó a fejlődése folyamán több bogyót is károsít, melyeken másodlagos bakteriális vagy gombás fertőzések is megjelenhetnek, melyek átterjedhetnek a többi bogyóra is.

Gyapottok-bagolylepke kártétele és gombafertőzés

A gyapottok-bagolylepke ellen lehetőség van integrált védekezésre. Bagi és Bodnár (2011) szerint a védekezésben a pontos adatszolgáltatásnak fontos eszközei a fajspecifikus, varsás típusú feromoncsapdák. A hernyók elleni védekezésben ma egyre többet alkalmaznak Trichogramma-fürkészdarázs készítményeket. A kémiai védekezés gyakorlatilag „perctechnológia”, mert amint a hernyók berágták magukat a bogyóba, már elkéstünk a hatékony védekezéssel. A hernyók rejtett életmódja miatt csak mélyhatású vagy felszívódó hatóanyagú inszekticidekkel (pl.: lambda-cihalotrin, klorantraniliprol) van esély a kártétel mérséklésére.

Tetten ért gyapottok-bagolylepke hernyó

Színkabócák és a zöld vándorpoloska

A szabadföldi paradicsom bogyókártevői közé tartoznak a színkabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe tartozó fajok (pl.: mezei kabóca – Empoasca decipiens), és a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó invazív zöld vándorpoloska (Nezara viridula). Ezek a fajok a szívogatásuk után maradt minőségi kártétellel csökkentik a paradicsombogyók értékét. Közülük a színkabócák okozzák a kisebb kártételt a paradicsom bogyóján: lineárisan vezetett, pontozott szívogatásnyomot hagynak a táplálkozásuk nyomán.

Kabóca kártétele

A zöld vándorpoloska szívogatásának hatására kezdetben kisebb sárga, csillag alakú foltok jelennek meg, melyek az újabb és újabb szívogatások után a bogyó egész felületére kiterjedhetnek. A zöld, még éretlen bogyókon ugyanúgy megjelenhet a kártétel, mint az érett piros bogyókon. Táplálkozás közben a poloska mérgező nyálát bejuttatva az éretlen paradicsombogyóba meggátolja annak növekedését és érését, aminek hatására a paradicsom rossz íze miatt fogyasztásra alkalmatlanná válik. Grozea és munkatársai (2012) kétéves vizsgálatukban megfigyelték, hogy a zöld vándorpoloska-lárvák inkább az éretlen zöld, míg a kifejlett egyedek az érett piros bogyókon szívogattak. Németh (2016) szerint a hajtáskártétel általában nem számottevő, viszont a termésszövetek szívogatása mellett ürülékükkel, illetve erős szaganyagaikkal is beszennyezik a bogyót. Ezáltal jelentősen csökkenthetik a megtermelt termények piaci értékét.

Súlyos poloskakártétel

Marcu és Grozea (2017) kétéves kísérletükben rendkívül veszélyes kártevő fajnak ítélték a zöld vándorpoloskát, amely nagy terjeszkedési potenciállal (házikertek, mezőgazdasági területek, zöld területek) és széles tápnövénykörrel (pl.: kukorica, bab, paradicsom, málna, szeder, szőlő, orgona) rendelkezik. Kártételének súlyosságát azzal magyarázták a szerzők, hogy a zöld vándorpoloska a fejlődésének minden szakaszában károsít.

Poloskalárva

Németh (2016) szerint a zöld vándorpoloska elleni védekezés kimondottan nehézkes. Invazív és polifág faj lévén az agrotechnikai módszerek kevésbé jelentenek önmagukban jó megoldást. Az Európában előforduló természetes ellenségeiről kevés adat áll rendelkezésre, azonban potenciális fajok lehetnek a Trissolcus-fürkészlegyek: a tojásparazitáló Trissolcus basalisa, valamint a lárva- és imágóparazitáló Trissolcus mitsukurii. Egyelőre azonban kémiai védekezést tudunk alkalmazni, ami hatékonynak bizonyulhat ősszel a szárnyatlan lárvák ellen. Kifejezetten vándorpoloska ellen ható szelektív készítmények nincsenek forgalomban, viszont a szabadföldi paradicsomban engedélyezett felszívódó hatású készítmények (pl.: lambda-cihalotrin hatóanyagúak) hatékonyak kártevő poloskafajok ellen is (Ocskó 2018).

Poloska kártétele

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Andrássy I., Farkas K. (1988): Kertészeti növények fonálféreg kártevői. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 419. p.
Bagi F., Bodnár K. (2011): Növényvédelmi ismeretek. Szegedi Tudományegyetem. Mezőgazdasági Kar. Hódmezővásárhely. 159-164 p.
Balogh P. (2011): A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner, 1808) magyarországi előfordulásának klimatikus feltételei és néhány kísérletes rovarökológiai vizsgálat eredménye. PhD értekezés. Pannon Egyetem Keszthely. 123. p.
Budai Cs., Somogyi E., Illés M. (2005) A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita Chitwood) szabadföldi áttelelése Magyarországon. In: Horváth J., Haltrich A., Molnár J. (szerk.) (2005): Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2005. február 22-23., 2.
Crüger, G. (2011): Növényvédelem a zöldségtermesztésben. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 197. p.
Glits M., Pénzes B., Petrányi I. (1997): A paradicsom védelme. In: Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (szerk.) (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 661. p.
Grozea, I., Ştef, R., Virteiu, A.M., Cărăbeţ, A., Molnar, L. (2012): Southern green stink bugs (Nezara viridula L.) a new pest of tomato crops in Western Romania. Research Journal of Agricultural Science, 44 (2): 24-27.
Helyes L. (1999): A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest. 234. p.
Jenser G. (2003): Integrált növényvédelem a kártevők ellen. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 198. p.
Marku, V.C., Grozea, I. (2017): Assessment of population level of the invazive species Nezara viridula in different crops from South West of Romania. Lucrări Ştiinţifice. 60 (2)/2017, seria Agronomie, 175-178.
Németh T. (2016): Komoly poloskakártétel hajtatásban, avagy a zöld vándorpoloska (Nezara viridula L.) lehet a paprikahajtatás új kártevője? Agrofórum, 27 (12): 30-34.
Ocskó Z. (2018): Növényvédő szerek adatai és felhasználási területük. In: Ocskó Z., Erdős Gy., Molnár J. (szerk.) (2018): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2018 I. Agrinex Bt., Budapest. 728. p., 14-582 p.
Pénzes B. (1997): A paradicsom kártevői In: Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (szerk.) (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 329-335 p.
Pénzes B. (1999): Kártevők. In: Mártonffy Béla (szerk.) (1999): Paradicsom – hajtatott és szabadföldi. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 94. p., 73-82 p.
Rod, J., Hluchý, M., Zavadil, K., Prášil, J., Somssich, I., Zacharda, M. (2005): A zöldségfélék betegségei és kártevői. Biocont Laboratory Kft. Brno. 392. p.
Seprős I. (szerk.) (2001): Kártevők elleni védekezés I. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. 198. p., 149-154 p.
Vos, P., Simons G., Jesse, T., Wijbrandi, J., Heinen, L., Hogers, R., Frijters, A., Groenendijk, J., Diergaarde, P., Reijans, M., Fierens-Onstenk J., Both, M., Peleman, J., Liharska, J., Hontelez, J., Zabeau, M. (1998): The tomato Mi-1 gene confers resistance to both root-knot nematodes and potato aphids, Nature Biotechnology. 16: 1365-1369.

Ezt a földet választottam III. rész

2019. szeptember 19. 04:36

Milyen földtípusok állnak rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény igényei (pl.: savanyúföld, kaktuszföld, orchideaföld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében? Megéri minden növénynek „névre szóló” földet vásárolni? Melyik fajtát helyettesíthetem egy másik típussal?

Ezt a földet választottam II. rész

2019. szeptember 18. 04:36

A cikk rövid áttekintést kíván nyújtani arról, hogy milyen termesztőközegek – azon belül is földtípusok - állnak ma már rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény tulajdonságai (pl.: örökzöld növényföld), termesztési helye (szobanövény-föld, balkonnövény-föld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében.

Ezt a földet választottam I. rész

2019. szeptember 15. 07:38

Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.

ÜZENET HAZA – ÖSZTÖNDÍJJAL ERDÉLYBEN

2018. május 16. 09:48

A „magyar Erasmus”-ként is emlegetett kárpát-medencei magyar mobilitási program keretében tölthettem egy hónapot Erdélyben, a marosvásárhelyi SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra II. rész

2018. május 30. 09:47

A kertben szemet gyönyörködtető örökzöld teleklakóinknak szükségük van a mi segítségünkre a kártevők elleni küzdelemben.

Ház, táj Képgaléria

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban II. rész – T2-es életformájú gyomnövények

2018. augusztus 23. 11:00

A hazánkban leggyakrabban előforduló gyomnövények felismerését segítő cikksorozat második része az ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesekről szól, a T2-esekről.

Legyen saját fűszerkertünk - 4. rész

2019. május 29. 12:52

Hol nevelhetjük házikertünkben sikeresen a bazsalikomot, a citromfüvet és a mentát? Mi a különlegessége ezeknek a fenséges illatú növényeknek, és milyen ínyencségek ízesíthetők ezekkel a fűszernövényekkel?