A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden évben felhívja a külföldre utazók figyelmét a növényegészségügyi szabályokra, amelyeket szigorúan be kell tartanunk. A hazai élővilág védelme érdekében ne hozzunk haza külföldről növényeket, mert kórokozót vagy kártevőt is behurcolhatunk az országba!
A „külföld” alatt minden kontinens minden országa értendő, de különösen a Föld eltérő éghajlati vidékein elhelyezkedő, és/vagy nagyon messzi országokba utazókat szólította meg a Nébih.
Nem érdemes növényvásárlással összekötni a nyaralást!
A hazai szakmaközi szervezetek és a Nébih is azt tanácsolja a növénykedvelő utazóknak, hogy soha ne hozzanak haza növényeket, virágokat, magokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket egy külföldi útról. Ezek, vagy ezek csomagolása vagy földje olyan kártevőket rejthet magában, amelyek károsíthatják az Európai Unióban honos és termesztett növényeket.
A növényi kártevők és betegségek hatással lehetnek egy ország élelmiszerbiztonságára, a gazdaságára és környezetre is. Soha nem lehet tudni, hogy egy új károsító faj milyen hatással lesz a hazai állat- és élővilágra, legrosszabb esetben például az idegenhonos növényfaj özönnövénnyé válik.
Az elővigyázatosság nagyon fontos!
Messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. A védekezést több dolog akadályozhatja vagy nehezítheti meg:
- egyrészt, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk;
- és/vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak; vagy
- sikerült invazív faj(oka)t behurcolni, amely(ek) elnyomhatják az őshonos növényeket, és ártalmasak lehetnek a helyi növény- és vadvilágra.
Az egyes országokban más-más előírások vonatkoznak a növényekkel, vagy növényi termékekkel való utazásra. Nyaralás előtt célszerű tájékozódni a választott régió növényegészségügyi kockázatairól is.
Miért fontos ennyire a növényegészségügy?
A Nébih felhívásában megjelent közleményben taglalt, 2013-as példa jól szemlélteti, hogy egyes esetek növényegészségügyi katasztrófákhoz vezetnek, és visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Dél-Olaszországban egy, amerikai kontinensről származó baktériumot (Xylella fastidiosa) azonosítottak, amely addigra már elterjedt a dél-olasz olívaültetvényekben, súlyosan károsítva az olasz agrárgazdaságot és siralmas látvánnyá változtatva a régió jellegzetes táját.
A kórokozó Puglia régiójában 21 millió fát fertőzött meg és pusztított el. Azóta sajnos már több európai országban is megjelent: Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is kiterjedt fertőzést okozott. Tetézi a bajt, hogy a baktérium 400-600 gazdanövénnyel rendelkezik és képes megbetegíteni az olíván kívül a csonthéjasokat, a citrusféléket, a szőlőt és a legkülönbözőbb dísz-, valamint vadon élő őshonos növényeket.
Internetes vásárlásnál is figyeljünk!
Az internetes növényvásárlásnál is érdemes figyelni arra, hogy a növényekhez, növényi termékekhez vagy egyes vetőmagokhoz növényegészségügyi bizonyítványt mellékeljenek. Ez a tanúsítvány azt jelzi, hogy a növények mentesek az uniós zárlati és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítóktól és teljesítik az Unióba való behozatalra vonatkozó követelményeket. Ezáltal kisebb a kockázata a növényi kártevők és betegségek kertjébe vagy gazdaságába való behurcolásának.
Nemzetközi összefogás
Segítsünk a nyaralások alkalmával is megvédeni a hazai növényvilágunk egészségét azzal, hogy betartja a vámszabályokat, és nem hoz át növényi anyagokat a határokon. Erre hívja fel a figyelmet a #PlantHealth4Life az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság és 22 európai ország által szervezett kampány is, amelynek magyarországi partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
