Az afrikai sertéspestis (ASP) nagyon ragályos, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. Egyelőre sem a betegség megelőzéséhez, sem a gyógyításához semmilyen állatgyógyászati készítmény nem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A betegség heveny (akut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, véres hasmenés. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A bejelentett esetekben az állatok elhullása, leölése után az állami kártalanítás mértéke az állatok forgalmi értékének 100%-a. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. Az állategészségügyi aktualitásokról mindig friss információkat talál az Agrofórum Online Állattenyésztés rovatában.
2018. április 23.
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki vaddisznóban 2018. április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
2018. március 26.
A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant.
2018. február 6.
Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.
2017. január 5.
Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony.