A juh vagy birka (Ovis aries) rendszertanilag a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó kérődző állat. Őse a vadjuh, háziasítása 10-11 000 éve kezdődött Elő- és Közép-Ázsiá területén. A „kos” a hím, az „anyajuh” a nőivarú juh. A fiatal egyed a „bárány”, kb. 50-60 napos kortól pedig „növendék”. A hagyományos külterjes tartásmód mellett istállókban, juhhodályban is tartják. A juh növényevő, kérődző állat, takarmányozásában ma is kiemelt szerepet játszik a legeltetés, illetve szálas- és abraktakarmánnyal etetik. A juhtartás fő hasznosítási iránya hazánkban a hústermelés, de hasznosítható tejteremelési, illetve gyapjú- és gereznatermelési célokra is. A juh ivarzását üződésnek vagy berregésnek nevezzük, ivarérettsége 4-7 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 7-12 hónaposnál idősebb egyed nevezhető. Az ivarzási ciklusa 17 nap, a vemhesség 150 nap. Az anyajuh egy-egy ellésre 1-2 életképes bárányt hoz világra. A Földön tenyésztett helyi és kultúrfajták száma meghaladja a 600-at. Fontosabb fajták: Merinó fajtacsalád, Magyar racka, Cikta, Cigája, Corriedale, Suffolk, Bábolnai szapora, Lacaune, Romney, Ile de france, Texel, Awassi, Keletfríz. Magyarországon 2017-ben év végén 1 146 000 darab volt a juhállomány, az éves vágóállat-termelés 19 210 tonna, a tejtermelés 1 762 800 liter, a gyapjútermelés 3 744 tonna mennyiséget tett ki (KSH). Az egy főre jutó juhhús-fogyasztásunk 0,1 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportál Állattenyésztés rovataiban.
2019. március 17.
Az ember nélküli légi járművek fejlesztése annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy egyes új-zélandi állattenyésztők már őket alkalmazzák juhászkutyák helyett.
2018. november 5.
A támogatási kérelem benyújtására elektronikus úton, ügyfélkapun 2018. december 1. és december 21. között van lehetőség a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
2018. szeptember 14.
A szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelv betegség 2015-ös megjelenése óta ezen állatok exportja számos harmadik országba akadozott.
2018. július 11.
Tavaly decemberhez viszonyítva idén júniusban a szarvasmarha- és a tehénállomány 10 ezerrel, illetve 2 ezerrel nőtt.
2018. július 3.
Kiskérődzők pestise - amelyet kecskepestisként is emlegetnek - kecskék és juhok ragályos vírusbetegsége, amelyet láz, a szájban kialakuló sebek, hasmenés és tüdőgyulladás jellemez, és néha halálos kimenetelű.
2018. május 4.
A jelentés egyik fő sikere, hogy az uniós parlament felkéri a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki.
2018. április 24.
A juh- és kecskeágazat jelenlegi állapotáról adott közre helyzetjelentést a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
2018. április 5.
A betegség ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt – legalább két héttel korábban, de hat hónapnál nem régebben – kell beoltani a veszélyeztetett állatokat.
2018. március 26.
A tavalyi 120 ezernél kevesebb lehet idén 10-15 százalékkal a húsvéti bárányexport Olaszországba, mivel a bárányok súlya a korai húsvét miatt még nem éri el az értékesítéshez szükséges mértéket