Agrárközélet
Agrárközélet

Megjelent a lépfene Szentesen

Megjelent a lépfene Szentesen

NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene okozott hirtelen elhullást egy szentesi juhállományban március végén.

A juhok legeltetési területén valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit. A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az érintett állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a lépfene ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt érdemes beoltatni a kérődzőket!

Hirtelen elhullás történt március 28-án egy szentesi juhállományban. Bár az állományt istállóban tartják, az állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene betegség. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.

Az állat a lépfene tipikus tüneteit mutatta (orrából vér folyt, lépe többszörösére duzzadt). A betegséget később a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járási főállatorvos – már a betegség gyanúja alapján – elrendelte a helyi zárlatot a szóban forgó állományra és megkezdték az állatok antibiotikumos gyógykezelését. A tüneteket nem mutató állatok vakcinázása folyamatban van. A fertőzött terület fertőtlenítése és elkerítése is megtörtént.

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

A lépfenéről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.

A betegség ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt – legalább két héttel korábban, de hat hónapnál nem régebben – kell beoltani a veszélyeztetett állatokat. A kötelezően oltandó állatok köréről a járási főállatorvosok döntenek. A vakcinázáshoz állami támogatás igényelhető.

A Nébih honlapján elérhető táblázatban azok a települések szerepelnek, ahol az elmúlt évtizedekben a lépfene előfordult, illetve amelyek egyéb okból (ártér, belvizes terület, útépítés stb.) veszélyeztetettek.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a lépfene baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt mindazon területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek! (Ezeket a területeket a mezőgazdasági művelésből ki kellett vonni, a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kellett jegyeztetni).

GMO-mentes Magyarországért Egyesület: már az Erste Bank is a pártoló tagok sorában

2019. december 10. 05:43

Az Erste Bank értékrendjébe, az általa immár 200 éve képviselt elvek közé a GMO-mentes Magyarországért Egyesület célkitűzései pontosan illeszkednek.

Több időt kapott a Bayer a megállapodásra

2019. december 9. 13:02

A Bayer számára fontos lenne, hogy a jelentős jogi kockázatokat jelentő ügyeket le tudja zárni, mert ezek már lassan két éve tartják nyomás alatt a részvények árfolyamát.

A mezőgazdaság a legkiszolgáltatottabb az éghajlatváltozásnak

2019. december 9. 09:47

Felelőssége van a mezőgazdaságnak a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért, a genetikai sokféleség megtartásáért.

Januárban újra lehet pályázni a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyért!

2019. december 8. 04:36

A védjegyrendszerben az állami szerepvállalás garanciát jelent a minőségre, többek között azért, mert a Nébih laboratóriumai adják az ellenőrzés hátterét, és az Arany Fokozat elnyerésének alapjául szolgáló Termékmustra mögött is a hivatal szakemberei állnak.

Majonéz: egy kis kémia a konyhában

2018. december 22. 04:38

A majonéz olajból, tojásból, ecetből vagy citromléből áll, mégsem válik szét alkotórészeire, ennek titka pedig a tojássárgája „kémiájában” rejlik.

Hazánkban még nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

2018. február 6. 08:00

Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

Még nincs fertőzött házi sertés hazánkban

2018. április 26. 13:51

Fontos hangsúlyozni, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, az üzletekben kapható feldolgozott sertéshúsok és -készítmények a legnagyobb biztonsággal fogyaszthatók.

Savanyú vizsgálatok - mennyi C vitamin van a citromban?

2018. december 19. 05:36

A Szupermentán hét nagy üzletlánc polcairól, 10 különböző hálós kiszerelésű, 500 grammos citromot vetettek vizsgálat alá. Megmérték a citromok növényvédőszer-maradék, C-vitamin, cukor- és savtartalmát, és a jelöléseket is ellenőrizték.