A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2017. december 17.
November végén a Tisza-tó mellé, Tiszaderzsre vitt az utam, ahol Urbán Zsombor családi gazdálkodóval beszéltem meg egy interjút.
2017. november 28.
A műtrágya-forgalmazók 1,3 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2017 első három negyedévében.
2017. október 17.
A műtrágyakijuttató rendszer a Väderstad TopDown és az Opus szántóföldi kultivátorra szerelhető fel.
2017. szeptember 7.
A nagy tápanyagigényű, hosszú tenyészidejű, ipari és tárolási zöldségfélékre a trágyamegosztás szabálya mindenképpen érvényes.
2017. szeptember 1.
Ne feledjük, a folyékony trágyázásnak is vannak korlátai, nem minden talajon és nem minden kultúrában érdemes áttérni a folyékony technológiákra.
2017. augusztus 28.
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi viszonyok között minimum 50-70 kg/ha foszfor műtrágya kijuttatása az elsődleges cél.
2017. április 28.
A termésre a legnagyobb hatással a nitrogén van. Ez különösen igaz a búza esetében, amely a szántóföldi növények közül a legérzékenyebben reagál a nitrogénellátásra.
2017. április 24.
A NAK statisztikai adata alapján 2016 őszén, több mint 280 000 hektáron vetettek őszi káposztarepcét.
2017. március 27.
A tavasz beköszöntével az őszi káposztarepce-állományok heterogén képet mutatnak hazánk egyes országrészein.