Címke: Műtrágya
műtrágya
A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
Kapcsolódó címkék
növénytermesztésprecíziós növénytermesztésszántóföldi növénytermesztésdísznövénytermesztéskertészetkertészeti gépkertészeti gépbemutatókertészeti traktorkertészeti kiállításkertészeti géptámogatáskertészetek korszerűsítéseMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.Zsendülés Kertészeti Konferenciakertészeti ágazatMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt.Kertészettudományi KarkertészetigépűrkertészetNemzetközi Mezőgazdasági és Kertészeti Munkagép (EIMA) kiállításMagyar Kertészeti Árudák Egyesületekertészeti központkertészeti kultúratápanyag-utánpótlás
Felfüggesztették a szolnoki műtrágyagyár működését
2019. június 9.
A hatóság szakemberei ismételten hiányosságokat tártak fel az üzemben, emiatt ott a biztonságos működés feltételei nem adottak.
Mikor fejtrágyázzuk zöldségnövényeinket?
2019. június 9.
Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.
Precíziós nitrogénkijuttatás az amerikai kukoricaövezetben
2019. május 16.
A rossz minőségű területeken a műtrágyázást el kell kerülni, amelyeket gazdasági szempontból is inkább megéri természetvédelmi gyepekként hasznosítani, vagy évelő bioenergia növények termesztésére fordítani.
Intenzív és sikeres szójatermesztés Yara technológiával
2019. május 10.
A szójatermesztés költségszerkezetében 40%-ot tesz ki az inputanyagoké (kb. 15%-kal alacsonyabb, mint a kukorica esetében), és ebből 15-20%-ot a műtrágyára fordított összeg.
Kényes, de meghálálja a törődést a burgonya
2019. április 27.
A sikeres növénytermesztés minden esetben a jól megfontolt fajtaválasztással indul. Nincs ez másképp a burgonyánál sem.
Zöldségfélék kénigénye és kéntrágyázása
2019. április 24.
A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba).
Dömpingellenes vámot vetnének ki az import műtrágyára
2019. április 8.
Az Európai Bizottság dömpingellenes vámot vetne ki az Oroszországból, Trinidadból és Tobagóból, valamint az Egyesült Államokból származó karbamid- és ammónium-nitrát (UAN) keverékeinek behozatalára.
Nitrogén fejtrágyát a búzának és árpának… de mennyit?
2019. március 1.
Tavasszal az egyik legelső és legfontosabb szántóföldi munka a gabonák első fejtrágyázása, amit minél előbb célszerű elvégezni, amint az időjárás és a hatályos rendelkezések megengedik, valamint rá lehet menni a talajra jelentős taposási kár nélkül.
04:58
Differenciált műtrágyaszórás Sárkeszin
2019. február 22.
Felbolydult a magyar határ, február 15-étől ugyanis szabad a műtrágyázás a hazai szántóföldeken. Mivel az időjárás és a talajviszonyok is kedvezőek a munkaművelethez, így napok óta zúgnak a traktorok, dolgoznak az egyre modernebb műtrágyaszórók. Nincs ez másképp Sárkeszin sem, ahol a Szabó Családi Gazdaságnál már differenciáltan juttatták ki az első fejtrágyát 190 hektárnyi repcére.
