2021. június 1.
Május első napjaiban már látni lehetett a kikelt napraforgót Berend Ferenc pusztakovácsi határában fekvő no-till tábláján.
2021. május 28.
A 2020-as no-till kukorica kísérletek táblaátlaga hektáronként nettó 11 tonna lett, a 33 hibridből 23 hozott efölötti eredményt, a legjobbak pedig valamivel a 13 tonna/hektár hozam fölött álltak meg.
2021. május 14.
A no-till rendszerrel is elérhető magas hozam, de a cél nem ez, hanem az optimális termés. Ez az egyik legfontosabb elve a svájci születésű, 2018 óta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár határában gazdálkodó, és az Alföldön a direktvetést, a no-till rendszert bérmunkában is sokfelé alkalmazó Reto Stockernek.
2021. május 12.
Guminyomás-szabályozás, megfelelő súly, sortisztítás - csak néhány szempont, amire oda kell vigyelni egy dierktvetésre alkalmazható vetőgép esetében. Reto Stocker Svájcból költözött Magyarországra, néhány éve a feleségével művelt területein folytat kísérleteket, hogy tökéletesítse a not-ill, vagyis a talajmávelést elhagyó technológiáját. Több mint 10 éves tapasztalatinak köszönhetően mára számos gazdálkodó bízza meg azzal, hogy végezze el nála a direktvetést, és a technológiához kapcsolódó egyéb munkaműveleteket. Ehhez pedig megfelelő géppark szükséges, ami a svájci származású szakembernek rendelkezésére is áll - például egy 24 éves, ám felújított, átalakított vetőgép.
2021. május 6.
Reto Stocker egy fiatal gazdáknak tartott rendezvényen ismerte meg magyar feleségét, így került hazánkba, ahol azóta talajművelés nélkül termel.
2020. november 6.
Szeptember végén egy Somogy megyei no-till napraforgótáblában így kezdte meg a munkát Berend Ferenc kombájnja. A kukoricával és a kalászosokkal ellentétben az olajos növény termesztésében nem kedvezőek a 2020-as gyakorlati tapasztalatok a talajművelést szinte teljesen elhagyó technológiával. Vityapusztán a termésátlag ezúttal alig érte el a hektáronkénti 3 tonnát, aminek okát a három éve min-till és no-till rendszerben termelő gazdálkodó még keresi. Ez az eredmény ugyanis most először alulmaradt a művelt területekkel szemben.
2020. március 25.
Az egyik ok, amiért a gazdák nem vezetik be gyorsabban a no-till technológiát, hogy nincsenek meg a saját gazdaságukban beállított kísérleteik.
2020. február 26.
A minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.
2020. január 5.
A talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepük van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át.