A kereskedelemben kapható műtrágyák fő összetevőit, a nitrogént, a foszfort és a káliumot, valamint a mikrotápanyagokat az emberi szervezet is „megtermeli”. Valójában az emberek már jóval a modern szintetikus műtrágyák feltalálása előtt is használták a vizeletet „trágyázószerként”.
A vizelet, ha lesarkítva nézzük, eredeti, ingyenes, a föld számára egyfajta „folyékony arany”. A Stockholmi Környezetvédelmi Intézet szerint egy ember évente annyi vizeletet „állít elő”, amivel 300–400 négyzetméternyi veteményest lehet megtrágyázni! Háztartási szinten nézve egy átlagos család éves vizeletmennyisége tehát bőven elegendő egy kiskert fenntartásához. Ha az emberi vizelet hasznosítását széles körben alkalmaznák, akkor az egész világon közelebb kerülnénk mind a higiéniai, mind az élelmezésbiztonsági kihívások megoldásához.
Mi van a vizeletben?
A vizelet a vese és a vér szűrő- és tisztítómunkájának eredményeként keletkező folyékony salakanyag. A vizelet általában körülbelül 95%-ban vizet tartalmaz, a többi pedig különféle sók keveréke, beleértve a nátriumot, káliumot és kloridot, karbamidot és húgysavat.
A vizelet fő szerves összetevője a karbamid. A karbamid igen magas nitrogéntartalmú, ami a növények egészséges növekedésének egyik legfontosabb feltétele. Emellett oldott foszfort is tartalmaz, amely azonnal elérhető a növények számára, így a vizelet gyorsan ható műtrágyának számít.
A vizelet felhasználásának előnyei
A vegyszeres műtrágya előállításának és használatának környezeti hatása jól dokumentált. A foszfort például általában bányászattal nyerik, ám ehhez korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre. A túl sok műtrágya használata, amely a helyi vízgyűjtőbe folyik, bizonyítottan algavirágzást és holt zónákat okoz a vízrendszerben.
A világ azon részein, ahol a vegyszeres műtrágya túl drága lenne, még fontosabb, hogy a tápanyagokat újra tudjuk hasznosítani, és egy zárt körforgású rendszert hozzunk létre ezt az ingyenes erőforrást felhasználva, így a hulladékot kinccsé alakítva.
Biztonságos-e a vizeletet trágyaként használni?
Ha Önnek kutyája vagy macskája van, pontosan tudja, milyen sárga foltokat hagy a háziállata vizelete a gyepen. A kutyák és macskák az embernél nagyobb mennyiségű karbamidot tartalmazó vizeletet ürítenek, ami érintkezéskor könnyebben megégetheti a növényt. Az emberi vizelet azonban kevesebb karbamidot és ezáltal kevesebb ammóniát tartalmaz.
Annak ellenére, hogy Bear Grylls az egyik legnépszerű túlélőműsoraiban vizeletet ivott (egy döglött kígyó lenyúzott bőréből), a vizelet nem steril. Nyomokban baktériumokat vesz fel, ahogy a steril vizelet áthalad a hólyagon, a húgyutakon és érintkezik a bőrrel. Ennek ellenére a vizelet használatának egészségügyi kockázatai nagyon alacsonyak, mivel általában nem tartalmaz olyan kórokozókat, amelyek az ürülékben is megtalálhatóak.
Mikor ne használjon vizeletet trágyaként?
Ha gyógyszert szed, vagy hormonkezelés alatt áll, a vizelete valószínűleg vegyszer- vagy hormonmaradványokat tartalmaz. Ezeket a mikroszennyező anyagokat a növények felvehetik, és ezek negatívan befolyásolhatják a talajban lévő mikrobiális aktivitást. Akkor sem javallott trágyaként használni a vizeletét, ha épp húgyúti fertőzésben szenved, amelyet jellemzően baktériumok (általában az E.coli baktériumok) okoznak.
A vizelet sótartalma
A vizelet használata száraz területeken a talaj sóssá válását okozhatja, ezért a talaj sótartalmát gondosan ellenőrizni kell. A különböző növények különböző mértékben tolerálják a talajban lévő sót, de a túlzott sókoncentráció kedvezőtlenül befolyásolhatja a növények egészségét és növekedését.
Hogyan használható a vizelet trágyaként?
Kutatók világszerte tesztelték a vizelet hatását a növények növekedésére és termesztésére. Pozitív eredményeket dokumentáltak gabonafélék esetében Európában és Afrikában, káposztánál és spenótnál Dél-Afrikában, valamint banánnál Indiában, hogy csak néhányat említsünk.
Van néhány ökölszabály a vizelet kertben való felhasználásával kapcsolatban. A vizeletet zárt edényben tárolja vagy kezelje, és közvetlenül a talajra vigye fel, ne pedig a növényekre. Lombpermet készítése nem ajánlott! A fiatal növényeknek jellemzően több tápanyagra van szükségük a növekedési szakaszukban, és a műtrágya kijuttatása és a betakarítás közötti időbeli eltolódás tovább csökkentheti az egészségügyi kockázatokat, különösen, ha a termést nyersen kívánják fogyasztani. Kutatások szerint emellett az emberi vizelet több hónapon át tartó, zárt tartályban történő tárolása tovább csökkentheti a vizelet trágyaként való felhasználásának kockázatait.
A vizelet hígítva, vagy hígítatlan oldatként is használható. A hígítás aránya 1:1-től 1:15-ig változhat, a leggyakoribb arány az 1:3.
A vizelet hígításához a kijuttatás időpontjához a lehető legközelebb adjon vizet, hogy az oldat ne adjon otthont a szúnyogoknak. A vizeletnek a talajhoz közeli felhordása, a beöntözés vagy a hígítás alkalmazása mind segíthet a szagproblémák kezelésében. A vizelet emellett a vérliszthez hasonló módon alkalmas a komposztálódási folyamatok beindítására, gyorsítására is.
(Fotó: Irina/Pixabay)
