A talajszelvény – egy kinyitott történelemkönyv

Egy mondatban összefoglalva, a talajszelvény (más néven talajprofil) a talaj függőleges irányú metszete. Célja, hogy feltárja a talaj vízszintes rétegeit, az úgynevezett genetikai talajszinteket (amit horizontoknak is nevezünk), amelyek a talajképződés hatására különültek el egymástól.

A talaj egy szelvényét ásott gödörben, bányafalakban vagy útszéli talajmetszetekben, esetleg fúrásokban tanulmányozzák a szakemberek. A talajszintek vizsgálatával a talajmorfológia foglalkozik – a tudomány által vizsgált terület pedig a felszín és a talajképző kőzet közötti rész, amely a rajta élő és belőle táplálkozó növényekkel, illetve a benne élő állatokkal és mikroszkopikus lényekkel szoros kapcsolatban van.

A genetikai talajszintek eltérő fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és évszázados, évezredes talajképződési folyamatok eredményeként alakultak ki. Színük, szerkezetük, vastagságuk, összetételük, kémiai és fizikai tulajdonságaik és a szintek között jelenleg is zajló folyamatok elképesztő információtömeget őriztek meg arra vonatkozóan, hogy:

• milyenek voltak régebben az éghajlati viszonyok;
• milyen geológiai folyamatok zajlottak le;
• a növényzet fejlődéséről és az emberi beavatkozásokról egyaránt;
• milyen a talaj termőképessége;
• milyen gazdálkodási lehetőségek rejlenek benne.

Ez az elképesztő komplex és gyönyörű rendszer nem statikus; folyamatosan változik, fejlődik a külső és belső tényezők hatására. A talajmorfológia szabályai szerint a különböző szintek megjelölésére nemzetközileg egyezményes betűjelzést használnak:

• O-szint: betűjelzése az angol organic szóból származik, ez a talaj legfelső rétege, amely elsősorban elhalt növényi és állati maradványokból, vagyis szerves anyagból áll. Ez a szint különösen vastag lehet erdőkben és tőzeges területeken, ahol a lebontási folyamatok lassabban mennek végbe.
• A-szint: közvetlenül az O-szint alatt vagy annak hiányában a felszínen helyezkedik el. Ez a réteg a talaj legaktívabb része, ahol a szerves anyagok felhalmozódása, azok lebomlása és ásványi talajrészecskékkel való keveredése történik. Jellemzően sötét színű a magas humusztartalom miatt, és morzsás vagy szemcsés szerkezetű.
• E-szint: (betűjelzése az eluvium – kimosódás szóból származik) nem minden talajszelvényben található meg, de ahol igen, ott a kimosódás meghatározó folyamatára utal. Régebbi jelölés szerint az erdőtalajok vagy szikes talajok esetében ez volt az A2-es szint, az A1 (most A-szint) alatti kilúgzási szint. Jellemzően világosabb színű, gyakran szürke vagy fehéres, mivel a víz lefelé szivárogva kioldja és elszállítja ebből a horizontból az agyagásványokat, a vas- és alumínium-oxidokat, és a szerves anyagokat is.
• B-szint: az E-szint alatt, vagy ennek hiányában az A-szint alatt helyezkedik el az úgynevezett akkumulációs vagy felhalmozódási szint, ahová a felsőbb rétegekből kimosott anyagok – agyag, vas- és alumínium-oxidok, humusz – bemosódnak és lerakódnak. Színe gyakran sárgás, vöröses vagy vörösesbarnás a vas-oxidoktól, és általában sűrűbb, tömörebb, mint a felette lévő rétegek. Sokféleségét a felsőbb szinteken zajló folyamatok határozzák meg, és szükség szerint B1 és B2 szintekre különítik el.
• C-szint: közvetlenül a B-szint alatt található, és a talajképző kőzet részben mállott anyagából áll. Ezt a réteget még nem, vagy nagyon kis mértékben érintik a talajképződési folyamatok, így jellemzően megőrzi az anyakőzet eredeti tulajdonságait.
• D- vagy R-szint: az el nem mállott, ágyazati kemény kőzet szintje, melyet még nem alakítottak át a mállási és más talajképző folyamatok. Ez a talajszelvény legalsó rétege, ami a talaj alapját képezi, és közvetlenül befolyásolja a C-szint összetételét. Ez a szint maga a szilárd, mállatlan anyakőzet (R-jelzése az angol rock szóból származik).

Ez a jelölésrendszer lehetőséget ad még arra, hogy a szinteket tovább bontsák például átmeneti talajszintekre (AB vagy BC), sőt további megkülönböztetés szükségessége esetén indexeket is alkalmaznak, mint például:

• Bt: ahol a B-szinten belül agyagfelhalmozódás (t-jelölés) figyelhető meg
• Ec: ahol a kilúgzási szinten belül megfigyelhetők kiválások, nodusok (c-jelölés)

Mekkora általában egy talajszelvény?

A talajprofil vizsgálatához a szakirodalom szerint egy kb. 200×80 cm alapterületű és 1,5-2 méter mély munkagödröt ásnak ki. A vizsgálat során a szelvény függőleges, simára kapart falán (főfal) fentről lefelé haladva megfigyelésre kerülnek a színek, a szerkezet, a gyökerek mélysége és a talajnedvesség is.

A folyamatos vizsgálatok létjogosultsága

Fontos megérteni, hogy egy terület vizsgálatához feltárt talajszelvény nem egy statikus kép, hanem egy dinamikusan változó rendszer, amely folyamatosan fejlődik. A talajképződési folyamatok, amiket a talajszintek kapcsán is említettünk (pl.: mállás, kimosódás, felhalmozódás, humuszosodás) és a biológiai aktivitás sosem állnak le, de intenzitásuk és befolyásoló erejük az idők folyamán változhat (ugyanúgy nőhet, ahogyan csökkenhet is). Ezek a folyamatok egyfolytában alakítják, módosítják a talajszinteket, reagálva a környezeti változásokra és főképp az emberi tevékenységre.

Éppen ezért nem ördögtől való ötlet az sem, hogy a saját kertünkben – ha erre adottak a lehetőségek – végezzünk egy kis talajvizsgálatot. Túl a talaj kémhatásának és fizikai féleségének vizsgálatán, készítsünk egy talajszelvényt, amely mesélhet nekünk a terület talajtani történelméről is – és akár a jövő évi Év Talaja verseny egyik indulója is lehet.

A cikkben megjelent képek a Magyar Talajtani Társaság Facebook-oldaláról származnak.

Kapcsolódó cikkek:

• Kihirdették a versenyeredményt: a bálványosfürdői talajszelvény lett az Év Talaja 2026-ban
• A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása
• A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége
• Közös erővel a termőföldek megmentéséért
• 2023: Itt található az Év Talaja Magyarországon
• 2022: A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az Év Talaja

Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! 

KATTINTSON!