Burgonyafélék, hagymafélék, gyökérzöldségek. Fogyasszuk őket is hasonlóan rendszeresen, mert egészségesek, kiskertekben is sikeresen termeszthetők hazánkban – kis odafigyeléssel. De pontosan miért is értékesek számunkra?
A témában megjelent cikk első részében sorra vettük a legsokoldalúbb egészség-megőrző zöldségnövényeket a hüvelyesek, levélzöldségek és káposztafélék közül. Most folytassuk a sort a burgonyafélék családjába tartozó burgonyával és paradicsommal, a gyökérzöldségek közé tartozó céklával, sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, valamint a hagymafélék közül a vöröshagymával és fokhagymával.
Hagymafélék
Az Alliaceae családba tartozó növények értékes, földben fejlődő hajtásukról kapták a nevüket: a hagymáról. A hagymafélékhez tartozó zöldségeink lágyszárú növények, levélzetük változó, gyökérzetük általában másodlagos bojtos gyökér. Ide tartozik a fokhagyma (Allium sativum), a vöröshagyma (Allium cepa), a póréhagyma (Allium porrum), a medvehagyma (Allium ursinum) és a metélőhagyma (Allium schoenoprasum) is. Ezek közül a fokhagyma és a vöröshagyma kerül részletes bemutatásra.
Fokhagyma
Ez a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, évelő növény, melyet több ezer éve gyógyszerként használnak, a mai Kirgizisztán állam térségéből származik. Jellegzetes szagát a benne lévő kéntartalmú vegyületeknek (diallil-szulfidoknak) köszönheti, ebből következően kéntartalmú peptid származékokat is tartalmaz magas vitamintartalma mellett.
A fokhagymában (Allium sativum) megtalálható minden, ami elengedhetetlen egy egészséges, hosszú élethez – ez a csodanövény tartalmaz A-, B1-, B2-, B6-, C-, E- és K-vitamint, valamint jódot, nátriumot, magnéziumot, káliumot, vasat, cinket, rezet, mangánt és szelént is.
A fokhagyma rendszeres fogyasztása karbantartja az ereinket, javítja az epeműködést, serkenti az immunrendszer működését, valamint antibakteriális hatásának köszönhetően megszabadítja a szervezetet a bakteriális eredetű fertőzéseket okozó kórokozóktól, így többek között légúti megbetegedések esetében is használatos. Kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin szintjét, amivel mintegy lecsökkenti a szívinfarktus kockázatát. Igazoltan csökkenti a mellkasi fertőzéseket, emellett vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatású is. Mérgezés esetén képes lekötni az emésztőcsatornában a toxinokat.
A népi gyógyászatban elhízás ellen, valamint fiatalítószerként is ajánlják, meghűléses betegségeket is gyógyítanak vele. Mindezen kedvező tulajdonságai mellett azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a fokhagyma fogyasztásában is a mértékletesség elvét érdemes követni: indokolatlanul nagy mennyiség elfogyasztása gyomor- és szívpanaszokat is okozhat.
Vöröshagyma
A fokhagymához hasonlóan régóta az emberiség szolgálatában áll, mint fűszernövény, kiemelvén a magyar konyha összetéveszthetetlen ízvilágát, mely sokat köszönhet a vöröshagymának (Allium cepa). Hazánkban is igen sok fajtáját termesztjük, de igazán híressé a különleges aromájú hungarikum, a makói hagyma vált. Önmagában is igazi egészség-testőr, számos területen őrködik éberen az emberi szervezet egészsége felett.
Forrása a B1-, B2-, B6– és C-vitaminnak, gazdag káliumban, kalciumban, vasban, magnéziumban, foszforban, és található benne cink is. A népi gyógyászat szerinti kedvező hatásait – szív- és érrendszeri megbetegedések – kutatások is igazolják. Összetételének köszönhetően javítja a szívműködést, elősegíti az egészséges emésztési folyamatokat, és a fokhagymához hasonlóan csökkenti a magas vérnyomást és tágítja az ereket is, ha rendszeresen kerül a szervezetünkbe.
Gyökérzöldségek
A gyökérzöldségeknek a megvastagodott, fogyasztható gyökere kerül különböző formában az asztalunkra. Ez a talajban fejlődő növényi rész rendkívül változatos színű és formájú lehet – ld. Különleges zöldségnövények cikkben – hasonlóképp az elkészítési módok széles palettájához. Ide tartozik a sárgarépa, petrezselyemgyökér, karórépa, pasztinák, torma, retek, cékla és a zeller is.
Cékla
A cékla latin neve (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. conditiva) legalább olyan hosszú, mint vitamin- és tápelemtartalma felsorolva. Évszázadokon át csak a Távol-Kelet országaiban, főként Indiában ismerték, javarészt a gyógyításban játszott fontos szerepet. Kiemelkedően gazdag B1, B2, B6– és C-vitaminban, továbbá található benne E-vitamin, bővelkedik kalciumban, magnéziumban. A cékla általánosan elfogadott emésztéssegítő és vérképző jótékony hatásáról, még festékanyagai is hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez. A céklalé főként a gyomorbetegségekben szenvedőknek ajánlott.
Hűvös helyen több napig is eltartható, alkalmas sütéshez, főzéshez, elkészíthetjük párolva, reszelhetjük salátába. Bár íze önmagában nem meghatározó, mártását és salátáját tormával, almával, fűszerezéssel és citrommal is különleges fogássá varázsolhatjuk.
Sárgarépa
A karotinkirályként is emlegetett értékes zöldségnövényünk a középkori Itáliából terjedt el egész Európába. Az ízben leggazdagabbak a legfiatalabb, ujjnyi vékony sárgarépák. Tárolását sok betegséget okozó kórokozója miatt körültekintően kell végezni; ha túl sokáig tároljuk, sokat veszít a tápértékéből. Az A-vitaminon kívül B1-, B2-, B3-, B6-, E- és H-vitamint is tartalmaz, gazdag káliumban, nátriumban, vasban, cinkben, mangéziumban és foszforban.
Számtalan elkészítési lehetősége van. Készíthetünk belőle pürét, desszertet, az asztalra kerülhet párolva, sütve is. Elkészítésénél érdemes arra odafigyelni, hogy ne hámozzuk le vastagon a külső rétegét, mert itt a legtöbb a karotin a növény gyökerében.
Fogyasztása segíti a csontok fejlődését, vértisztító hatású, ezzel gátolja különböző bőrbetegségek, ízületi gyulladások kialakulását.
Petrezselyemgyökér
A céklához hasonlóan ennek a balkáni térségből származó konyhakerti növényünknek is becsületére válik hosszú tudományos neve (Petroselinum crispum convar. tuberosum). A friss petrezselyemgyökér jellegzetes illatú, íze édeskés, enyhén csípős. Különböző részeit fűszerként hasznosítjuk, ám méltán megérdemelné a „gyógynövény” minősítést is, hiszen karotintartalma alig marad el a sárgarépáétól, C-vitamintartalma meghaladja a zöldpaprikában található mennyiséget. Ezenkívül tartalmaz még E- és B-vitaminokat, foszfort, kalciumot és vasat is. Igen gazdag ásványi sókban is.
Bár a konyhában szeretjük frissen, „iziben” felhasználni, tárolásáról körültekintően gondoskodjunk, ha szükség van rá: hűtőben tároljuk, így körülbelül 2 hétig is eláll. Felhasználható levesekbe, párolva, pépesítve. Gyökere és teája használható vizelethajtásra, vesekőhajtó és hólyaghurut-csökkentő hatása mellett. Rovarcsípés esetén az érintett testrész petrezselyemzöldjével történő bedörzsölése esetén nem dagad be, sőt szárának nedve távol tartja tőlünk a szúnyogokat is.
Burgonyafélék
A Solanaceae (burgonyafélék) növénycsaládba tartozik a kétszikűek osztályába tartozó, szabadföldön és hajtatásban is termesztett, régi hagyományokkal rendelkező paradicsom, paprika, burgonya és tojásgyümölcs. Ezeken kívül a család tagja még a dohány és számos jelentős gyomnövény is. A legsokoldalúbbnak ítélt közülük a paradicsom és a burgonya, őket vesszük górcső alá.
Paradicsom
Nem véletlenül illetjük a bibliai Édenkertet is ennek a különleges, fogyasztott csodanövénynek a nevével, hiszen hasonlóan gazdag, sokszínű és becses. Egyes népcsoportok a „szerelem almájának” is nevezik. Dél-amerikai őshazájából került át a vén Európába, ahol a XVII. századtól termesztjük. Tiszteljük ezt a növényt mint kálium-, magnézium-, vas-, foszfor-, citromsav-, almasav-, karotin-, B1-, B2-, és C-vitaminforrást, valamint hálásak lehetünk neki sokoldalú felhasználhatóságáért. Ez utóbbit színesíti a manapság termesztett sokféle ízű és méretű paradicsombogyókat hozó fajták. A koktél- és cseresznyeparadicsomok gazdagok C-vitaminban, a sárga bogyójúak jobban kímélik a gyomorbajjal szenvedők emésztőrendszerét, a pirosat pedig magyarázat nélkül szeretjük.
A népi gyógyászatban kelések kifakasztására és tisztítására, bevérzésekre is alkalmazzák, emellett támogatja a bőr anyagcsere-folyamatait.
A hazánkban megtermelt paradicsomnak körülbelül 85%-át a konzervipar dolgozza fel, elsősorban sűrítményt (püré), fűszeres mártást (ketchup), és ivólevet készítenek belőle, kisebb részét vegyes, darabos savanyúságnak készítik el, de számos egyéb termék (paradicsomos halkonzerv, lecsó, mártások) nélkülözhetetlen alkotóeleme is. Otthon készíthető belőle paradicsomleves, saláta is.
Burgonya
Méltó zárása ennek a szuperzöldség-kavalkádnak ez a mindennap szemünk- és szánk elé kerülő Solanaceae-családtag. Abszolút ő lenne a győztes abban a képzeletbeli versenyben, ahol összegyűjtenénk, melyik növényt hányféleképpen lehet elkészíteni.
A paradicsomhoz hasonlóan az amerikai kontinensről érkezett hozzánk, Európába. Ha a sárgarépát karotinkirálynak, a burgonyát keményítőkirálynak is koronázhatnánk. Mivel a szervezetünkben lassabban bomlik le, fogyasztása alkalmas cukorbetegek számára is. Jelentős a C-vitamintartalma, de megtalálhatók benne B-vitaminok széles skálája is a kalcium, kálium, nátrium, magnézium és vas mellett.
Mint a növénycsalád többi tagja is, a burgonyának a zöld részei is tartalmaznak mérgező anyagokat (szolanin). Csak egészséges, nem csírázó és nem zöldülő gumót főzhetünk a héjában! Az egészséges burgonya elkészíthető főzeléknek, levesnek, köretnek (számtalan formában), salátának, tálalhatjuk töltve, szeletekben, héjából tea is készülhet – erre a célra is kizárólag nem csírázó és nem zöldsülő gumó alkalmas.
A következő táblázatban összefoglalva láthatók a cikkben ismertetett zöldségnövények:
