– Egyes vírusok – például a levélsodró vírus – nem találhatók meg a merisztémában. Ha a fertőzött növényről osztódó szövetet izolálunk, majd arról szövettenyésztési technika alkalmazásával in vitro laboratóriumi körülmények között új hajtást regenerálunk, akkor levélsodró vírustól mentes törzsanyagokat kaphatunk. Bizonyos vírusok, például az X, az M vagy az S vírusok fertőzésekor a merisztéma-tenyésztés önmagában nem elegendő, kombinálni kell egyéb kezeléssel: hő- vagy kemoterápiával – ismertette Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.
Burgonya esetében gyakran alkalmazzák a kemoterápiát, mely során legtöbbször egy szintetikus ribozidot (Virazol) használnak a vírusok szaporodásának gátlására. A Virazol nagyobb koncentrációban alkalmazva erősen mérgező lehet a növény számára, kisebb töménységben alkalmazva azonban csökken a hatékonysága. A kellő mennyiséggel kezelt növények mintegy egyharmada lesz vírusmentes például S vírussal való fertőzéskor.
– A Nyíregyházi Kutatóintézet Biotechnológiai Laboratóriumában számos, antivirális hatású készítményt teszteltünk különböző koncentrációkban, eltérő időtartamban, önmagukban, illetve Virazollal kombináltan. Olyan módszereket dolgoztunk ki, melyekkel csaknem 90 százalékos vírusmentességet tudunk elérni M vírus, illetve kb. 70 százalékos hatékonyságot S vírus fertőzöttség esetén. A leghatékonyabb módszer leírására benyújtottuk nemzeti szabadalom igényünket – tette hozzá Dobránszki Judit.
A vírusmentesítési módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet laboratóriumának kutatói.
