Ház, táj blog

Fűszernövények szárítása otthon

Agrofórum Online

A friss fűszerek használata sokkal finomabb, élénkebb ízeket ad az ételeknek és csodás illatokkal gazdagítja az étkezéseket is. A saját magunk által termesztett és szárított fűszernövényeket pedig „leszüretelni” és kiszárítani sem nehéz. Lássuk, mire érdemes figyelnünk!

Mikor „szüreteljünk”?

Mivel a fűszernövények többsége augusztus első heteiben tartalmazza a legtöbb értékes illóolajat, így ezekre a hetekre érdemes időzíteni a szüretet. Annyit érdemes megjegyezni, hogy virágzás előtt vágjuk le a hajtásokat, azon belül is reggel érdemes nekiállni, mert a növények illóolajtartalma még a napszakok között is változik. A megfigyelések szerint, miután a reggeli harmat már felszáradt, de még nem tűzi az erős nyári nap a növényt, akkor a legideálisabb az idő a szüretre.

Hogyan szárítsunk?

Első lépésként alaposan mossuk meg a leveleket a szárítás előtt, majd papírtörlővel vagy konyharuhával óvatosan itassuk le a fölösleges nedvességet. Eközben a leveleket kicsit át is kell néznünk, mivel csak az egészségeseket szabad megszárítva eltárolni. A sárga, száradó, kártevők által megrágott vagy beteg növényi részeket válogassuk ki, és tegyük komposztra!

A fűszernövények hajtásait érdemes a reggeli órákban leszedni

Általánosságban elmondható, hogy a hazánkban termesztett fűszernövények alapvetően jól viselik a szárítást, mert a többi termesztett növényhez képest nem túl magas a nedvességtartalmuk. Az oregánó, a borsikafű, a rozmaring, a majoránna, a kakukkfű, a babér és a kapor is mind jól tűri a levegőn szárítást.

Mindenhol úgy tanácsolják, hogy szárításhoz a levágott növényhajtásokat össze kell kötözni és fel kell akasztani, de ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, akkor egy tiszta fóliára leterítve, gondosan elrendezve is ki lehet szárítani a hajtásokat (idén kipróbáltam, sikerült).

Egy „adag” fűszernövény összekötözéséhez 6-8 hajtást vágjunk le a növényről, és a tövüknél fogva jól kötözzük össze spárgával. A kötés minél szorosabb, annál jobb, mert ahogy a hajtások száradnak, az átmérőjük fokozatosan csökken, így a lazább kötésből kipotyoghatnak. Az így elkészült csokrokat akasszuk fel egy szellős, portól és szennyeződéstől mentes, és lehetőleg ne túl világos helyre. A tűző nap hatására a levelek elveszítik a színüket, és a beltartalmuk is jelentősen módosul. A szárításhoz mindössze 4-5 nap elegendő. (A tárkonynál tapasztaltam, hogy ennél kétszer-háromszor több idő is szükséges lehet.)

A szárítás során bátran írjuk a növény mellé a nevét

Jó tanács, főleg ha most szárítunk először fűszernövényeket, hogy egy kis cetlire jegyezzük fel a növényfajtákat és -fajokat, amiket szárítunk, nehogy az eltevés során összekeverjük őket.

A szárítás után

A szárítás után sokféleképpen eltehetjük a teljesen, csontszárazra kiszáradt leveleket. A rozmaring keskeny leveleit eltehetjük egészben is és felaprítva is, ahogy a majoránnát vagy az oregánót is hagyhatjuk nagyobb darabokban. Ha viszont morzsolt formában szeretnénk eltenni őket, ehhez kitűnő segítség egy többélű olló, amivel alaposan összevagdossuk a leveleket, vagy egy mozsár is kiváló lehet.

Érdemes gondolni a szűk „esztendőkre” is!

Sajnos nem mindegyik fűszernövény tartható egész évben olyan állapotban, hogy bármikor friss hajtásokat csipegethessünk le róluk, így érdemes gondolni a téli hónapokra is. Ha van lehetőségünk, most nyár vége felé szüreteljünk le egy kicsit nagyobb mennyiséget, hogy tavaszig kitartson a készlet!

A tárolást többféleképpen is megoldhatjuk

A fűszernövények azon túl, hogy utánozhatatlan ízeket adnak az ételeknek, és a magyar konyha szerves részét képezik, rendkívül egészségesek is, számos gyógyhatással bírnak, és a hazánkban termeszthető, fagytűrő növényeket nem is nehéz gondozni. Ezzel kapcsolatban az alábbi cikkek nyújthatnak segítséget.

Mindenkinek szép időt, kellemes pihenést kívánok, a nyári munkákhoz pedig kitartást és jó egészséget!

Kapcsolódó cikkek:

Miért részesítsük előnyben az őshonos növényeket a kertünkben?

2025. február 27. 05:40

A kertünk nemcsak a mi menedékünk, örömünk és kreativitásunk színtere, hanem számtalan élőlény otthona is. Nem mindegy, milyen növények élnek benne, és azokat hogyan gondozzuk. Miért érdemes minél több őshonos növénnyel körbevennünk magunkat?

Ritkább vendégek a madáretetőnél - II. rész

2025. február 25. 05:40

A fenyőfák lakói szintén a legritkább vendégnek számítanak az etetőnél hazánkban. A fenyőrigó, a fenyőszajkó és a fenyőpinty is egyedülálló látvány, így minden madármegfigyelő szerencsésnek mondhatja magát, ha találkozik velük.

Ritkább vendégek a madáretetőnél - I. rész

2025. február 23. 05:40

Vannak olyan fajok, amelyeknek megfigyelése az etetőnél csodaszámba megy. Ilyen vendégünk lehet a hósármány, a csonttollú, a süvöltő és a csíz is.

Mit jelent a rebarbara erőltetése?

2025. február 21. 05:40

A rebarbarát ismét kezdjük felfedezni és egyre többen ültetjük a kiskertjeink veteményeseibe. Termesztése nem bonyolult, és bizonyos trükkökkel befolyásolni is tudjuk a növekedését.

Kerti kalendárium – augusztusi teendők a veteményesben

2021. augusztus 20. 06:36

Az augusztus az év egyik legizgalmasabb hónapja a házikerti feladatok szempontjából: ültetünk, vetünk, gondozunk, gyomlálunk, pótolunk, szüretelünk és tervezünk. Lássuk, milyen feladatok várnak ránk pontosan a hónap elején, közepén és végén a veteményesben!

Harangvirág: Minden amit tudni kell

2023. május 21. 07:38

Már februártól kezdve vehetünk ajándékba lila vagy fehér virágú harangvirágot a virágboltokban, amiben hónapokon keresztül gyönyörködhetünk. A nyár közeledtével egyre több harangvirág-fajjal és -fajtával találkozhatunk az üzletekben – de nem mindegy, melyiket hova ültetjük a kertbe!

Mit kell tudni a grincsfáról?

2021. december 24. 07:36

Mi is pontosan az a grincsfa? Van-e valamilyen hagyománya, vagy kapcsolódik hozzá valamilyen legenda vagy mese? Miből készül? Minden, amit érdemes tudni erről az új dekorációról.

Július: a másodvetés hónapja a kertben

2023. július 13. 05:36

A veteményeskert sok lehetőséget ad egy év alatt: ilyenkor, az év közepén újra megtölthetjük élettel a megüresedett ágyásokat. Mivel érdemes próbálkoznunk a másodvetésnél? Mire kell fokozottan figyelnünk a nyári időszak alatt?