Hagymás, gumós, hagymagumós és gyöktörzses dísznövények

Ezeknek az évelő dísznövényeknek népes csoportjai a nagy rajongótáborukat sokféleségüknek, mutatós megjelenésüknek és többnyire egyszerű gondozásuknak köszönhetik, azonban vannak titkaik, amiket meg kell fejtenünk ahhoz, hogy éveken keresztül gyönyörködhessük bennük a kertünkben.

Allium giganteum – óriáshagyma

Módosult föld alatti szár

A módosult föld alatti szárral rendelkező évelő lágyszárú növények a kedvezőtlen időszakot átvészelő raktározó szerveiknek köszönhetően Földünk mérsékelt és trópusi éghajlati övezeteiben is otthonra találtak. Ezek a szervek lágy állományúak, többségük pikkelylevelekkel rendelkezik, és a legtöbb növény esetében a vegetatív szaporodást is lehetővé teszik. Azért nevezzük módosult száraknak ezeket a szerveket, mert a föld alá kerülve ez a szárrész elvesztette eredeti funkcióit. A dísznövények esetében a leggyakoribb módosult formák a hagyma, a hagymagumó, a gumó és a gyöktörzs, de ide tartozik a tarack is, ami ebben a cikkben bővebb ismertetésre nem kerül.

Arany sáfrány

Hagyma

A hagyma több rétegben sűrűn elhelyezkedő levelekből áll, amelyek közül a belsők (pikkelylevelek) húsosak: ezekben raktározza a növény a vizet és a tápanyagokat. A hagyma külső levelei (buroklevelek) hártyásak, szárazak, ezek védik a hagymát a kiszáradástól és a külső sérülésektől. A hagymalevelek egy rövid szártagú hajtást vesznek körül, amelynek szárrésze az úgynevezett hagymatönk. A tönk felső részén található a csúcsrügy, amelyből a hajtás, azaz a levelek, a szár, majd a virág kifejlődik. A tönk alsó részén fejlődnek a hajtás eredetű gyökerek. A pikkelylevelek felett fejlődő hónaljrügyek fiókhagymákká alakulnak, amelyek segítségével a növény a vegetatív szaporodását biztosítani tudja.

Császárkorona

A hagyma az egyszikűek közé tartozó liliomfélék (Liliaceae) és amarilliszfélék (Amaryllidaceae) egyes képviselőinek jellemző szármódosulata. Ide tartoznak:

Jácint

Csillagvirág

Gumó

A gumó gömbölyded alakú, erősen megvastagodott rövid szártagú szár. Felépítése a hagymáénál egyszerűbb. A gumóból fejlődő allevelek hónaljában apró rügyek fejlődnek, amelyekből föld feletti hajtás, illetve gyöktörzs vagy tarack fejlődik. A gumóval rendelkező dísznövények esetében a növénynek a főszára módosul, ezért szárgumónak nevezzük ezt a szervet (a burgonya és csicsóka esetében a főhajtás alsó, tarackszerű ága módosul, amit így ággumónak nevezünk). A következő táblázatban tüntettem fel a legismertebb kiskerti gumós dísznövényeket:

Dália

Hagymagumó

A hagymagumó – mint ahogy neve is mutatja – átmenetet jelent a hagyma és a gumó között. Gumóvá vastagodott, húsos szártengelyében halmozódnak fel a tartalék tápanyagok. Ezt a részt erőteljesebb, száraz buroklevelek borítják, a húsos pikkelylevelek azonban hiányoznak. Jelentős eltérés a szárgumó és a hagymagumó között, hogy ez utóbbinak a fejlődése általában egy tenyészidőre korlátozódik. De! Az áttelelni képes hagymagumó felett a következő vegetációs időszak elején nő egy oldalrügy, amelyből fejlődésnek indul az új gumó. Az áttelelt, idősebb gumó ennek az új gumónak a kinevelésével elhasználja az összes tartalék tápanyagot a raktározó szövetekből, majd elpusztul. Az új gumóból ezután növekedésnek indul az új növényegyed. Hagymagumóval rendelkeznek a következő, díszkertünkben is nevelhető növények:

Kardvirág a középpontban

Gyöktörzs

A gyöktörzs – más néven gyökértörzs, rizóma vagy tőke – rövid szártagú, vastag, raktározásra, illetve vegetatív terjedésre alkalmas szármódosulás, amelyen járulékos gyökerek és pikkelylevelek fejlődnek. Elhelyezkedése és növekedése a talajban különböző lehet: vízszintes a nősziromé, függőleges a pongyola pitypangé. A pikkelylevelek hónaljából föld fölötti hajtások vagy újabb, vegetatív terjedést biztosító rizómaágak fejlődnek.

Fehér kála

A következő dísznövények rendelkeznek gyöktörzzsel:

Canna indica – kánna