Ház, táj blog

Hogyan segíti egy fakupac a kert természetes élővilágát?

Agrofórum Online

Egy gallyakból, ágakból és kisebb farönkökből álló halom a kert egyik szegletében többezer különféle állatfajnak ad otthont, amelyek meghálálják, hogy otthont nyújtunk számukra a ház körül. Hogyan segítenek nekünk ezek az állatok, és hogyan építsünk nekik hosszantartó otthont?

Számos olyan röpképtelen, csak a talajon vagy a talaj felső rétegeiben mozgó állatfaj nem talál menedéket egy olyan kertben, ahol minden őszi lehullott falevél, ág, gally összetakarításra kerül. Pedig azáltal, hogy a kertünkben biztosítunk egy-két természetes sarkot, mondjuk méhlegelő növényekkel vagy egy fakupaccal, jelentősen megnöveljük a terület biodiverzitását, azaz sokkal többféle állatfaj marad tartósan a területen.

Miért jó ez az állatoknak?

Egy háborítatlan fakupac nemcsak gerincteleneknek, bogaraknak, hanem kis emlősöknek és kétéltűeknek is otthont adhat. A nagyobb farönkök, ágak, levelek és kérgek nedves környezetben megfelelő menedékhelyet és táplálékot biztosítanak ezeknek az állatoknak. Elsőként odavonzzuk a korhadékevő mikroszkopikus élőlényeket, majd a nagyobb gerincteleneket és bogarakat, ezt követően pedig érkezhetnek az ezekkel táplálkozó kétéltűek és emlősállatok is, mint például a sün.

És ha már vacsorára maradtak, a fakupacban elegendő „szoba” jut mindenkinek, itt is éjszakázhatnak nálunk. Sőt nemcsak éjszakára húzódhatnak itt meg a vendégek, hanem az éjjel aktív, nappal menedéket kereső állatoknak is tökéletes búvóhely. A téli álmot alvó sün még a hosszú alvás idejére is felkeresheti, hiszen a fakupac belsejében fagymentes kuckót alakíthat ki magának.

Idővel, ahogy a növénymaradványok elkezdenek bomlani és humusszá alakulni, egyre több állatnak nyújtanak otthont. De addig is hosszú hónapok telnek el, ezalatt pedig gombák és mohák is megtelepednek a faanyagon.

Nagyobb rönköket és ágakat is használhatunk a fakupac építéséhez

Miért jó ez nekünk?

Egyrészt nem kis megelégedéssel tölthet el minket, hogy körülbelül fél óra leforgása alatt többmillió állat- és növényegyednek építettünk otthont, másrészt pedig egy fakupac egész évben úgy működik, mint egy madáretető vagy egy kerti tó: nézhetjük, vizsgálhatjuk a nagy sürgölődést, a gyerekekkel együtt meghatározhatjuk, milyen fajok költöztek be a fahalomba, és élvezhetjük azokat az előnyöket is, amikkel az új jövevények a kert állapotán is javítanak.

Mindezt úgy teszik, hogy a fakupac közelébe csalogatott talajlakó élőlények nemcsak a fahalom, de a kert többi részének a talajszerkezetében is kifejtik jótékony hatásukat. Több giliszta érkezik majd, a faanyagot lebontó, korhadékevő szervezetek pedig visszatáplálják a fa értékes anyagait a talajba. Az ideérkező kétéltűek, sünök pedig rovarfogyasztóként megszabadítanak minket a ház körül legyeskedő váratlan vendégektől is.

Hogyan rakjunk össze egy profi élőhelyet?

Mi olyan nagy dolog egy fakupac összehordásában, nem igaz? Tényleg nem igényel hatalmas előkészületeket és tapasztalt kezeket, de egy pár szempontot mindenképpen vegyünk figyelembe!

Egy természetes élőhelyként működő, háborítatlan fakupac könnyen összeszerelhető, és kevés karbantartást igényel.

Száraz leveleket, gallyakat is használunk a fahalomba töltőanyagként

Amire szükségünk lesz:

  • karvastagságú ágakra,
  • 4-6 erős, hosszú, egyenes ágra,
  • kisebb gallyakra,
  • száraz falevelekre,
  • száraz fakéregre.

Első lépésként keressünk egy nedves, árnyékos helyet (terebélyes fa alatt, vagy árnyékos sarokban), és a nagyobb rönkökből készítsünk egy alapot: rakjuk egymás mellé ezeket a nagyobb gallyakat, és kicsit nyomjuk le őket, hogy ne mozogjanak el.

Ezután a 4-6 erős, hosszú ágat szúrjuk le a földbe a rönkök mindkét oldalán, hogy megakadályozzuk az elgurulásukat. Nem kellenek erre a célra 1 méternél hosszabb ágak, de ekkorát érdemes leszúrni, mert ezek az ágak fognak abban is segíteni, hogy a fakupac fenti rétegei se mozduljanak el.

Az első lépésben lefektetett rönkök közötti réseket lazán tömjük ki először száraz falevelekkel, majd a tetejükre helyezzünk elszórtan száraz fakérget is.

Ezt követően folytassuk így a nagyobb rönkök, kisebb ágak, majd gallyak elhelyezését a kupacra. Minden ág- vagy gallyréteg közé tegyünk leveleket és kérget, ahogy azt az első rétegnél is tettük. Érdemes piramis alakzatba építkezni, így a csapadék is jobban eloszlik majd a rétegek között. Annak érdekében, hogy stabil legyen a kupacunk, helyezzük a nagyobb rönköket a halom aljához közelebb.

Az építéssel gyakorlatilag készen vagyunk, már csak két dolog maradt hátra.

A ragadozó bogarak, mint a futrinkák megtelepedése számunkra is segítség

Karbantartás és megfigyelés

A szárazabb időszakokban öntözzük meg a kupacot öntözőkannával vagy kerti locsolóval, arra vigyázva, hogy ne engedjünk erős, nagy vízsugarat a kupacra, mert kimoshatjuk vele a leveleket, kérgeket, kisebb gallyakat és a már benne lakókat is.

Ha véletlenül egy nagyobb vihar vagy figyelmetlenség miatt leborult a kupac, pótoljuk rá a leesett vagy elmozdult rétegeket.

Ezen kívül már csak annyi feladatunk maradt, hogy csendben figyeljük, mennyi állat költözik be az új élőhelyre. Üdvözölhetünk majd itt százféle bogarat, pókokat, százlábúakat, ezerlábúakat, békákat és ászkarákokat is. Fényképezzünk, jegyzeteljünk bátran!

Kapcsolódó cikkek:

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Rusztikus vöröshagyma leves

2019. augusztus 15. 11:52

A vöröshagyma véleményem szerint még nem rontott el semmilyen ételt. Én szinte minden főzést hagymapirítással kezdek. Az utóbbi időben rengeteg vöröshagyma termett a kertünkben, ezért is alkottam meg ezt a krémes, lélekmelengető levest.

Őszi terméshatározó III. rész – tapadó vadszőlő, kökény, közönséges boróka

2019. október 9. 04:37

A természetben a ritkábban előforduló kék árnyalatok igazán egyedivé, különlegessé teszik egy növény megjelenését. Az ősszel érő, kékes színű termésüket leszámítva a tapadó vadszőlő, a kökény és a közönséges boróka igen különböznek egymástól, de érdemes kicsit közelebbről megismerkedni velük.

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kórokozói?

2019. augusztus 14. 04:36

Hogyan védhetjük meg a házikertben vagy a hétvégi telken termesztett paradicsomunkat a kórokozók sikeres fertőzésétől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsomot károsító vírusokkal, baktériumokkal, gombafajokkal szemben?

Mérföldkő az ökológiai pályázat kibővítése

2019. május 29. 08:58

Az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat, köszönhetően az újabb pályázati kiírásnak és a kedvező Agrárminisztériumi döntésnek is. Azonban még így is gyorsabb a fogyasztók bioélelmiszerek iránti igénye, mint az ökoterületek növekedési üteme. Tavaly írtak ki egy új ökológiai pályázatot, amelynek keretéből több hazai gazdálkodó plusz forrást nyert.