22℃ 13℃
április 21. Konrád, Zelmira, Anzelm
Ház, táj blog

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.

Agrofórum Online

Melyik méhfajok nem termelnek mézet? Mi a közös a faliméhben és a bundásméhben?

Az előző cikkben a bundásméh-fajokkal és a poszméh-fajokkal ismerkedtük meg, ebben a cikkben pedig a művészméhekről, köztük a szabóméhekről, a faliméhekről és a pelyhesméhről lesz szó, és nem hagyjuk ki a földiméhek bemutatását sem.

Művészméhek

A művészméhek (Megachiliidae) közé több mint 4000 faj tartozik, amelyek az eddigi fajokhoz hasonlóan szintén a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Az egész világon elterjedtek, kivéve a sarkkörökön túli területeket. A művészméhek közé tartoznak a faliméhek, a szabóméhek, a kőművesméhek, és a pelyhesméhek is.

A művészméhek teste a poszméhekénél (Bombus sp.) kevésbé szőrös. A fajok többsége magányosan él. A nőstény gondoskodik az utódokról: a petéknek szánt fészektől kezdve az utódnevelésig mindenért ő a felelős. Ivadékbölcsőik lehetnek idegen járatok, elhagyott csigaházak vagy növényi szárak is. A fészket az erős rágóikkal kiszabott levéldarabokkal és egyéb természetes anyagokkal bélelik ki.

Számos termesztett növényünk fontos beporzói. Mivel a nyelvük mérete alapján a hosszúnyelvű méhek közé sorolhatók, ez teszi alkalmassá őket a pillangós- és ajakos virágú növények speciális virágainak beporzására is. Ezekről a növényekről is gyűjtenek nektárt.

Fontos tudni, hogy a legtöbb vadméh-fajhoz hasonlóan a művészméhek sem támadva védekeznek: a hímeknek egyáltalán nincs fullánkjuk vagy rágószervük, amellyel árthatnának az embernek, a nőivarú egyedeket pedig, ha kézbe vesszük, akkor az életüket védve tudnak szúrni, de az sem veszélyes ránk nézve.

Szabóméhek

A szabóméhek (Megachile) nemzetségébe tartozó fajok magányosan élő, 7-17 mm hosszúságú vadméhek. Rágóik a levéllemez részeinek kiszabására módosultak, innen ered a nevük is.

Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő szabóméhekkel, akik főleg délelőtt dolgoznak

A szép, ívesen kivágott levéldarabkákat nem elfogyasztják, hanem ezekkel a cső alakú lárvabölcsőt (üregeket) bélelik ki, ebben fejlődnek a lárváik. A fészek bejárati nyílását szintén levéldarabokkal zárják le. A fészkük lehet fán keletkezett mélyedésben, de talajüregben is. A fészek előkészítése után a nőstény méh elkezdi gyűjteni a virágport és a nektárt, amellyel a kikelt lárva táplálkozni tud majd. Általában a hímek kelnek ki először, és a fészkelőhely közelében várják, mikor bújnak elő a nőstények. Párosodás után a hímek jellemzően elpusztulnak. Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő rovarokkal, akik főleg délelőtt dolgoznak.

Mivel magányos méhfajokról van szó, amelyek nem rendeződnek családokba: nincsenek dolgozók, és a fajfenntartás érdekében minden nőstény termékeny, és maga építi a fészkét. Ezek a fajok nem termelnek se mézet, se méhviaszt, viszont beporzó tevékenységük hiánypótló, mivel a többi méhfajhoz képest nagyobb távolságokat tesznek meg, így messzire el tudják vinni a testükre tapadt virágport.

Faliméhek

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén hirdette meg először az Év Beporzója címet, amelyet 2023-ban a faliméh kapott meg. A faliméhek (Osmia) közel 350 fajt számolnak, Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis).

A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka

A szarvas faliméh nevét két kiemelkedő „szarvacskájáról” kapta, amelyek a fészkek betapasztásában játszanak szerepet. A nőstények különböző növényi szárakba, gyakran nádszálakba vagy kifurkált fadarabokba, esetleg a földbe vájt cincérjáratok belsejébe helyezik el petéiket. A petékből kikelő lárvák számára a tápláló pollent is ide raktározzák el. Egyetlen nádszálba több költőkamrát is létrehoznak, amelyeket sárfallal választanak el egymástól, és ezekbe rakják a petéiket. A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka, viszont cserébe a testükön lévő szőrzet jóval hosszabb.

A faliméhek fontos szerepet vállalnak a megporzásban, ugyanis számos növényfajt látogatnak, és az évnek már a korai szakaszában (március-áprilisban) tüsténkednek is. A kedvencei közé tartoznak az alma, körte és a cseresznye. A mezőgazdászok megfigyelése szerint a faliméhek jelenlétében a betakarított alma és cseresznye mennyisége jelentős mértékben megnövekedett. Hatékonyságuk 120-200 alkalommal haladja meg a háziméhekét. Ez úgy lehetséges, hogy a háziméhekkel ellentétben a hímek is látogatják a virágokat, ellenállók a háziméheket veszélyeztető betegségekkel szemben, szelídebbek és szúrásaik is kevésbé fájdalmasak. Más faliméh-fajok az eper, szilva és más gyümölcsfák virágait porozzák be

Pelyhesméh

A pelyhesméh (Anthidium manicatum) májustól augusztusig figyelhető meg, de júniusban és júliusban a leggyakoribb. Testén kifejezett, fényes potroha sárgás vagy fehér foltos, esetleg szalagosan tarkázott. Életmódja eltér a többi művészméh-fajétól, ugyanis igazi őrzővédő egyéniség: a hímek őrként védik a virágokat a betolakodóktól, és csak a saját nőstényeiket engedik oda a kiválasztott virágokhoz.

A pelyhesméh hímje sokáig őrzi a saját virágait, és csak saját fajtársainak nőstényeit engedi oda

A párzás is a virágokon történik, majd a nőstények egy kiválasztott fában, vagy talajban levő üregekbe, esetleg nádszálakba petéznek. A sejtek falait szájszerveik segítségével a növények leveléről lekapart szőrszálakkal bélelik ki. Ehhez a kövirózsát, a muskátlit, a gyapjas nyuszifült és a közönséges cickafarkot látogatják a legtöbbet, a gyomnövények közül a molyhos ökörfarkkórót és a szamárbogáncsot kedvelik.

Földiméh

A földminéhek (Melittidae) fajszáma elmaradt a többi vadméh-faj számától, mégis több kontinensen elterjedtek. A földiméhekhez tartoznak a gatyásméhek, amelyek nevüket a 3. lábukon lévő, nagyon erősen fejlett virágporgyűjtő kosárkáról kapták.

A földiméhek nem ritkán balkonládába is raknak fészket

Egyáltalán nem agresszívek, megszokták az ember közelségét, mégpedig annyira, hogy akár balkonládák, teraszra kihelyezett növények földjébe is építenek fészket. Ha elégedett volt az otthonnal, akkor nem távolodik jelentősen a helytől.

Érdekesség

A művészméhekhez visszakanyarodva, idén nyáron Békéscsaba város önkormányzatának és a lakosságnak is példaértékű volt a hozzáállása egy nálunk megtelepedett, Távol-Keleten őshonos művészméh-fajjal kapcsolatban. Tudniillik az óriás művészméh megtelepedett a városban, a Széchelyi ligetben, ahol több odvas fának a törzsébe is elkezdtek fészkeket építeni. A ligetben egy játszótér is található, de a gyerekek és szüleik is pozitívan fogadták az új jövevényt, senki nem bántja a körülkerített fatörzseket, így ott nyugodtan gondozhatják a méhek is az utódaikat.

Ha van a kertünkben nádból készített darázsgarázs vagy rovarhotel, abba biztosan beleköltöznek a faliméhek, ezért ne fukarkodjunk a lakóhelyek kihelyezésével!

Kapcsolódó cikkek:

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Helyezzünk ki fészekalapanyagot a madaraknak!

2025. április 8. 05:40

A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

Különleges zöldségnövények

2018. június 28. 09:35

Természetes a kíváncsiságunk. Egy idő után vágyunk is az újra. Szeretnénk új ízeket és színeket a tányérunkra, egy egyszerű reggeli szendvics mellé ugyanúgy, mint egy otthoni kerti sütögetésnél vagy gourmet-vacsoránál is. Az étkezéseink során páratlan gasztronómiai élményben gazdagíthatnak a különböző formában elénk kerülő zöldségnövények.

Hogyan segíti egy fakupac a kert természetes élővilágát?

2023. november 22. 05:40

Egy gallyakból, ágakból és kisebb farönkökből álló halom a kert egyik szegletében többezer különféle állatfajnak ad otthont, amelyek meghálálják, hogy otthont nyújtunk számukra a ház körül. Hogyan segítenek nekünk ezek az állatok, és hogyan építsünk nekik hosszantartó otthont?

Rusztikus vöröshagyma leves

2019. augusztus 15. 11:52

A vöröshagyma véleményem szerint még nem rontott el semmilyen ételt. Én szinte minden főzést hagymapirítással kezdek. Az utóbbi időben rengeteg vöröshagyma termett a kertünkben, ezért is alkottam meg ezt a krémes, lélekmelengető levest.

Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A vörösbegy és a szürkebegy-fajok

2021. december 22. 04:36

A téli hónapokban gyakori vendégünk a vörösbegy, de rajta kívül még találkozhatunk két közelebbi rokonával, akik hazánkban egyelőre kis számban, de rendszeres vendégeink. Ismerjük meg a vörösbegyet, az erdei szürkebegyet és a havasi szürkebegyet!