A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal közleménye szerint már Horvátországban is észlelték a japán cserebogarat. Ez az Ázsiából származó, soktápnövényű faj kiemelt jelentőségű károsító, megjelenése súlyos veszélyt jelent a legfontosabb mezőgazdasági kultúrákra és a házikerti növényekre egyaránt.
A japán cserebogár (Popillia japonica) kiemelt zárlati károsítónak számít hazánkban, miután Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent – tette közzé a hírt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ezzel jelentősen megnövekedett a kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata, amelynek megelőzésében nekünk, kiskert tulajdonosoknak is kulcsszerepünk van.
Röviden a fajról
A japán cserebogár (Popillia japonica) Északkelet-Ázsiából, Japánból származik. Európába véletlenül hurcolták be: először Észak-Olaszországban, Milánóhoz közel találták meg 2014-ben.
A japán cserebogár rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező, jelentős gazdasági és ökológiai problémát okozó kártevő. Pajorja leginkább a fűfélék gyökereit fogyasztja (gyepek, mezők, rétek), míg a kifejlett bogár, az imágó, levelekkel és virágokkal táplálkozik. Megtelepedése és elterjedése súlyos veszélyt jelenthet a hazai mezőgazdasági kultúrákra, valamint haszon- és dísznövényeinkre, ezért a hatóságok a környező országokban tapasztalt fejleményeket fokozott figyelemmel kísérik.
Eddigi tapasztalatok alapján a több mint 300 gazdanövénye közül a leginkább az alábbiakat károsítja:
- a szántóföldi kultúrákat (pl.: kukorica, burgonya és spárga);
- zöldségféléket (pl.: paradicsom, bab);
- gyümölcsféléket (pl.: eper, szeder, málna, áfonya);
- szőlőt;
- számos fafajt, különösen a gyertyánt és a hársfajokat, de a gyümölcsfákat is;
- dísznövényeket (pl.: rózsát).
Ezeken kívül a rétek, legelők, gyepkultúrák növényállományát is veszélyezteti a faj.
A horvát megjelenésről
A japán cserebogár korábban nem fordult elő Horvátországban. Mostani megjelenését Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén elhelyezett feromoncsapdában észlelték. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert. Jelenleg az illetékes hatóságok intenzív felderítést és célzott megfigyeléseket folytatnak annak megállapítására, hogy elszigetelt behurcolásról vagy megtelepedésről van-e szó.
A károsító horvátországi megjelenése tovább növeli a Magyarországra történő behurcolás kockázatát, mivel a kártevő potyautasként bekerülhet hazánkba egy külföldi nyaralásból visszatérő családdal is – és lássuk be, Horvátország a meleg évszakokban kedvelt célpont a pihenni vágyó magyar családoknak és baráti társaságoknak.
Hogyan ismerhetjük fel?
A kifejlett japán cserebogár testhossza 10-12 milliméter, így a kisebb termetű cserebogárfajokhoz tartozik. Rézvörös fedőszárnyai és csillogó, feltűnően zöld színű potrohuk és fejük van. Könnyen felismerhetők a testükön található 12 fehér szőrcsomóról (amelyek közül 5-5 a potroh két oldalán, illetve 2 a potroh végén található). Más cserebogárfajoktól eltérően a kifejlett rovarok csoportosan táplálkoznak, mellyel akár tarrágást is okozhatnak. Életciklusának többi fázisában (pete, lárva és bábstádiumban) a talajban él, ahol jelenléte nehezebben észlelhető.
Összehasonlítva a gyakori májusi cserebogárral, és a hozzá igen hasonló zöld cserebogárral:
| Japán cserebogár | Májusi cserebogár | Zöld cserebogár | |
| Testhossz | 10-12 mm | 22-30 mm | 20-22 mm |
| Szárnyfedő színe | rézvörös | barna | smaragdzöld, ritkán vöröses árnyalatú |
| Fej és potroh színe | metál-zöld | szürkésfekete | feje smaragdzöld |
| Különleges ismertetőjegy | 12 fehér szőrcsomó a testükön | potrohszelvények oldalán háromszög alakú világos foltok | szárnyfedője nem sima, hanem erősen domború |
Miért fontos nekünk is felismernünk?
Mint minden esetleges új károsító megjelenése előtt, a lakosság együttműködése különösen jelentős a japán cserebogár behurcolásának és terjedésének megelőzésében is – hívja fel a figyelmünket a Nébih.
Két nagyon fontos feladatunk van ezzel kapcsolatban:
- A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére.
- A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése esetén is haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Az időben megtett lakossági bejelentéseknek van a legnagyobb szerepük a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében. A Nébih oldalán elérhető űrlapok segítségével megtehetjük bejelentésünket az alábbi hatósági és hivatali elérhetőségeken:
- Területileg illetékes vármegyei kormányhivatalok Agrárügyi Főosztályának növény- és talajvédelmi osztályán;
- Nébih növényegészségügyi osztályán.
Tartsuk be a szabályokat!
Még egyszer kihangsúlyozva, külföldi utazásunkból vagy nyaralásunkból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt Magyarország területére behozni, továbbá javasolt a csomagok, járművek és egyéb felszerelések alapos átvizsgálása is. A japán cserebogár kifejlett egyedei ugyanis könnyen elrejtőzhetnek csomagokon, járművekben vagy növények között, és így „stopposként” áthurcolhatók az országhatárokon.
Kapcsolódó hatósági oldalak:
- Fokozódik a japán cserebogár behurcolásának kockázata
- Figyelemfelhívó hatósági plakát
- Csapdázással segíti a Nébih a zárlati károsítók felderítését
- 2024: Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár
- Bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája
Kapcsolódó cikkek:
