Még tart a vizsgálat a Tiszaföldváron tömegével elhullott állatok ügyében, az azonban már biztosra vehető, hogy nem a rettegett afrikai sertéspestis végzett a hízókkal - írja a Magyar Idők.
Nem afrikai sertéspestisben szenvedtek azok a disznók, amelyek az elmúlt héten egy tiszaföldvári telepen pusztultak el – tudta meg a Magyar Idők. A gyanú szerint a telepen állati hullák tucatjai bűzölögtek, a legnagyobb közösségi oldalon terjedő bejegyzés szerint pedig korábban több ezer elpusztult állatot ástak el ugyanitt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: vizsgálják az esetet, amit hivatalból a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztálya végez. A szakemberek a kiföldelt tetemekből mintát vettek, amelynek segítségével sikerült kizárni, hogy az afrikai sertéspestis okozta volna az állatok halálát.
Tiszaföldvár egyébként járványügyi szempontból közepes kockázatú területen található. A legközelebbi beteg vaddisznót a településtől mintegy száz kilométerre találták meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a vaddisznóállományokban a betegség évi 25–50 kilométeres terjedésével lehet számolni.
Sajtóhírek szerint a sertések a szellőzőrendszer leállása miatt pusztultak el. Az üggyel a megyei közgyűlés is foglalkozik, ugyanis döntés született arról, hogy kivizsgáltatják az esetet és a körülményeket. Ha sikerül megállapítani, hogy mi történt, s hogy a korábban elpusztult állatoktól is így szabadultak meg, vélhetően jelentős bírságra, sőt akár komolyabb szankcióra számíthat a telep tulajdonosa.
A tetemek tárolása, elszállítása és ártalmatlanítása ugyanis számos előíráshoz kötött. A Nébihtől kapott tájékoztatás szerint mind az európai uniós, mind pedig a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű mellékterméket – különösen az elhullott állatok tetemét – az üzemeltető köteles elszállíttatni, illetve az ártalmatlanításról gondoskodni.
Az elszállításig pedig – amit egyébként egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet – jól elzárható helyen és csorgás-csepegés mentes edényben vagy konténerben kell ideiglenesen tárolni a tetemeket. Alapesetben szigorúan tilos elföldelni az elpusztult állatokat, a kivételt a kisebb, jellemzően háztáji gazdaságok jelentik.
Esetükben évi százkilónyi jószágot – baromfi, nyúl, illetve háromhetesnél fiatalabb malac – el lehet ásni a saját területükön, erről azonban az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie. Az állatok elhullását vagy kényszervágást a hatóságoknak minden esetben jelezni kell, illetve értesíteni kell az illetékes állatorvost is.
A szóban forgó telep egyébként nagy létszámúnak számít, mivel az állomány meghaladta a száz egyedet, így a farmnak szerződéses kapcsolatban kellett állnia egy ártalmatlanítást végző üzemmel. Az ilyen típusú farmokat egyébként háromévente kötelezően ellenőrzi a járási hivatal.
A vizsgálat része az állomány és a nyilvántartás ellenőrzése, valamint az ártalmatlanítási kötelezettség vizsgálata is. A Nébih leszögezte: az élelmiszerlánc-biztonság terén napjainkban kiemelten fontossá vált az illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a hatóság országos hatáskörrel végez ellenőrzést, illetve folyamatosan fejleszti infrastrukturális hátterét.
