Állattenyésztés
Állattenyésztés

A Tiszaföldváron elhullott sertések nem voltak afrikai sertéspestissel fertőzöttek

A Tiszaföldváron elhullott sertések nem voltak afrikai sertéspestissel fertőzöttek

Magyar Idők

Még tart a vizsgálat a Tiszaföldváron tömegével elhullott állatok ügyében, az azonban már biztosra vehető, hogy nem a rettegett afrikai sertéspestis végzett a hízókkal - írja a Magyar Idők.

Nem afrikai sertéspestisben szenvedtek azok a disznók, amelyek az elmúlt héten egy tiszaföldvári telepen pusztultak el – tudta meg a Magyar Idők. A gyanú szerint a telepen állati hullák tucatjai bűzölögtek, a legnagyobb közösségi oldalon terjedő bejegyzés szerint pedig korábban több ezer elpusztult állatot ástak el ugyanitt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: vizsgálják az esetet, amit hivatalból a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztálya végez. A szakemberek a kiföldelt tetemekből mintát vettek, amelynek segítségével sikerült kizárni, hogy az afrikai sertéspestis okozta volna az állatok halálát.

Tiszaföldvár egyébként járványügyi szempontból közepes kockázatú területen található. A legközelebbi beteg vaddisznót a településtől mintegy száz kilométerre találták meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a vaddisznóállományokban a betegség évi 25–50 kilométeres terjedésével lehet számolni.

Sajtóhírek szerint a sertések a szellőzőrendszer leállása miatt pusztultak el. Az üggyel a megyei közgyűlés is foglalkozik, ugyanis döntés született arról, hogy kivizsgáltatják az esetet és a körülményeket. Ha sikerül megállapítani, hogy mi történt, s hogy a korábban elpusztult állatoktól is így szabadultak meg, vélhetően jelentős bírságra, sőt akár komolyabb szankcióra számíthat a telep tulajdonosa.

A tetemek tárolása, elszállítása és ártalmatlanítása ugyanis számos előíráshoz kötött. A Nébihtől kapott tájékoztatás szerint mind az európai uniós, mind pedig a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű mellékterméket – különösen az elhullott állatok tetemét – az üzemeltető köteles elszállíttatni, illetve az ártalmatlanításról gondoskodni.

Az elszállításig pedig – amit egyébként egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet – jól elzárható helyen és csorgás-csepegés mentes edényben vagy konténerben kell ideiglenesen tárolni a tetemeket. Alapesetben szigorúan tilos elföldelni az elpusztult állatokat, a kivételt a kisebb, ­jellemzően háztáji gazdaságok jelentik.

Esetükben évi százkilónyi jószágot – baromfi, nyúl, illetve háromhetesnél fiatalabb malac – el lehet ásni a saját területükön, erről azonban az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie. Az állatok elhullását vagy kényszervágást a hatóságoknak minden esetben jelezni kell, illetve értesíteni kell az illetékes állatorvost is.

A szóban forgó telep egyébként nagy létszámúnak számít, mivel az állomány meghaladta a száz egyedet, így a farmnak szerződéses kapcsolatban kellett állnia egy ártalmatlanítást végző üzemmel. Az ilyen típusú farmokat egyébként háromévente kötelezően ellenőrzi a járási hivatal.

A vizsgálat része az állomány és a nyilvántartás ellenőrzése, valamint az ártalmatlanítási kötelezettség vizsgálata is. A Nébih leszögezte: az élelmiszerlánc-biztonság terén napjainkban kiemelten fontossá vált az illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a hatóság országos hatáskörrel végez ellenőrzést, illetve folyamatosan fejleszti infra­strukturális hátterét.

Szavazzon az év halára!

Idén is három őshonos fajra, a vörösszárnyú keszegre, a szivárványos öklére és a sebes pisztrángra lehet szavazni az év hala versenyen – közölte a Magyar Haltani Társaság. Szavazni december 31-én délig a társaság weboldalán lehet.

Happy Fish projekt - Minőségi halhúst az asztalra!

Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak Happy Fishnek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon.

Ad hoc munkacsoport jön létre az afrikai sertéspestis miatt

Az intézkedések további módosítására, „finomhangolására” van szükség a mielőbbi észlelések, a fogékony állományok egyedszámának csökkentése, valamint a minél nagyobb számú laboratóriumi vizsgálatok biztosítása érdekében.

Tartsuk be az állatjóléti szabályokat a haszonállatoknál is!

A számvevők szerint egyes területeken továbbra is hiányosságok tapasztalhatók, különösen a sertések rutinszerű farokkurtítása, a hosszú távolságra történő szállításra és a szállításra alkalmatlan állatok szállítására vonatkozó szabályok betartása.

Ismeretterjesztő videó jelent meg az afrikai sertéspestisről

Magyarországon ez idáig csak a vaddisznóknál jelent meg a betegség, de több szomszédos országban már a háztáji sertéseknél és nagyobb sertéstelepeken is pusztít a vírus.

2018. augusztus 30. 08:46

Újabb sertéspestises eset a magyar határ közelében

A Román Állategészségügyi Hatóság ASP vírus jelenlétét erősítette meg a Bihar (Bihor) megyei Érselénd (Silindru) település két kis létszámú házisertés-állományában.

2018. november 9. 12:03

Több mint 90 százalékos kapacitással működik a tavaly átadott mohácsi vágóhíd

A 21 milliárd forintból létrejött beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

2018. február 8. 10:16

Elindult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Az egész országra kiterjesztett ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végzik.

2018. március 1. 09:38