Nyakunkon a húsvét, és vele együtt a családi összejövetelek, a finom étkek, a húsvéti tojásvadászat, a locsolkodás és az ajándékozás. Sajnos ilyenkor megnő a hobbiállatként tartható nyúl utáni igény, és sokan vásárolnak ajándékba a gyermekeknek.
Ez természetesen nem bűn, és mindenkinek szíve joga. A baj ott kezdődik, ha a vásárlást nem előzte meg alapos átgondolás, a nyúltartással járó feladatok és felelősségek végiggondolása, a nyulak helyének előkészítése és így tovább. Ha ezek az előzetes, minden esetben szükséges lépések elmaradnak, akkor a szerencsétlen állatok nagyon hamar visszakerülhetnek a kereskedőhöz, költöznek másik családhoz, vagy legrosszabb esetben az utcára, vagy az erdőbe kerülnek.
Ez utóbbi, és a nem megfelelő tartási körülmények állatkínzásnak minősülnek, mivel a házi és hobbinyúl önállóan nem képes életben maradni a szabadban, akár 1-2 nap alatt áldozatául esnek a közlekedő járműveknek vagy ragadozóknak. Ennek megelőzésére a helyi állatmentők is készenlétben állnak, és az amúgy is zsúfolt menhelyekre és önkéntes családokhoz számtalan árva nyulat helyeznek el.
Ennek megelőzésére az állatvédők, a felelős kereskedők és engedéllyel rendelkező tenyésztők nevében is kérem, gondoljuk végig az alábbiakat!
Egy házinyúl alapvető igényei
Egy házinyúl élettartama átlagosan 8-12 év. Ez alatt a hosszú idő alatt szükségük van élelemre, biztonságos és megfelelően tisztán tartható élettérre, rendszeres állatorvosi ellátásra és ivartalanításra is – arról nem is beszélve, hogy egyes fajták idővel elérhetik a 6-10 kg-os testsúlyt, ami gyermekek számára már nehezebben kezelhető méret.
Ezenkívül érdemes tisztázni, hogy a tapsifülesek zsákmányállatok, és a gyerekek természetes kíváncsiságától és kirobbanó energiájától könnyen megrémülnek és bizalmatlanokká válhatnak az emberrel szemben. Persze alkalmazkodni is tudnak, és dédelgethető társsá válhatnak, de az elején több türelemre és biztonságra van szükségük, hogy megszokják az új környezetüket.
Hamar megvan a baj
Ha már a szükségleteknél tartunk: a nyúl nem megfelelő gondozása hamar kiütközik, és súlyos problémák adódhatnak, például:
- a nyulak depresszióban szenvedhetnek akkor, ha állandóan ketrecben tartják őket, ezért minden nap több órányi szabad barangolásra van szükségük egy tágas, biztonságos területen;
- ha a terület nem biztonságos a számukra, vagy őrizetlenül hagytuk a szabadon mozgó állatokat, akkor hamar meglehet a baj: a megrémült nyúl pillanatok alatt eltűnik a szemünk elől, és ha megtaláljuk, hosszú időbe telik, mire újra biztonságban érzi magát a közelünkben;
- a nyulak fogai sosem állnak meg a növekedésben, ezért mindig keresnek valamit, amit rágcsálhatnak – ha ehhez nem biztosítunk számukra megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet és eszközöket, akkor az állat megrághatja a kerti és házon belüli tárgyakat is.
Szaporítótól sose vásároljunk!
A felelőtlen, és számos esetben engedéllyel nem rendelkező szaporítók a nyulakat nagyobb létesítményekben tenyésztik, ahol egyáltalán nem veszik figyelembe az állatok igényeit.
Ezeken a helyeken a nyulak egész életüket ketrecbe zárva élik le. Emiatt teljesen megváltozhat a viselkedésük, sőt akár meg is vadulhatnak. A pici nyulakat gyakran túl korán, alig néhány hetes korukban választják el az anyjuktól, ugyanis ilyenkor a „legaranyosabbak”, a legkönnyebben értékesíthetők, és még kevesebb helyet is foglalnak el az állatkereskedésekben. Mindeközben a menhelyek már tele vannak otthonra váró állatokkal, köztük nyulakkal is.
Éppen ezért, ha nagyon erős a vásárlási szándék, mindig nézzünk utána, hogy honnan, milyen forrásból vásároljuk az állatokat! Ne támogassuk az illegális állattenyésztői tevékenységet, inkább nézzünk körül a helyi menhelyeken is, és fogadjunk örökbe egy nyuszit!
Alternatív megoldás húsvétra – keressünk nyuszisimogatót!
Érdemes megérdeklődni ismerősöktől, családtól, hogy van-e a környéken olyan állattartó, akinél meg lehet tekinteni, és felügyelet mellett simogatni is állatokat. Ez fantasztikus élmény lehet minden gyermeknek, és remek program a családnak is – akár kirándulással vagy rokonlátogatással egybekötve.
Ezenkívül a már említett lehetőségként el lehet látogatni állatmenhelyre is, és érdeklődni a dolgozóknál örökbefogadható nyulak iránt.
Akik jól megfontolták a vásárlást vagy örökbefogadást, azoknak sok boldogságot és sok sikert kívánok az új családtaghoz!
Akik pedig még bizonytalanok, azoknak összegezve: hatalmas feladatnak, sőt közös felelősségnek kell lennie a család minden tagjának egy kis kedvenc tartása, ezért érdemes jól átgondolni, hogy együtt felelősséget tudunk-e vállalni a háztartásunkba kerülő új állatért.
A hobbiállatként tartott állatok és a haszonállatok egyaránt megérdemlik a tisztességes bánásmódot és soha, semmilyen körülmények között nem szabad az állatokat kínzásnak kitenni! Amennyiben úgy döntünk, hogy mégsem tudjuk vállalni az állattartást, úgy a legfelelősségteljesebb dolog, amit tehetünk, hogy keresünk számára/számukra új otthont, amelyről a lehetőségekhez mérten meggyőződünk, hogy megfelelő lesz az állatnak.
A komorabb hangvétel élét kicsit elvéve, csak gondoljunk bele: december 6-ra sem veszünk rénszarvast, és a Madarak és Fák napján sem vár otthon minket egy kalitkába zárt madár…
Kapcsolódó cikkek:
