Az élelmiszer-biztonság egyik kulcseleme a gyors reakció a felmerülő kockázatos helyzetekre és kockázatot jelentő élelmiszeripari és takarmányipari termékekre. Ennek egyik legfontosabb eszköze a RASFF.
Vitán felül áll, hogy az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legmagasabb szintű élelmiszer-biztonsági normarendszerével, ami mindenekelőtt az élelmiszerek és takarmányok biztonságának megőrzését célzó, szilárd és szigorú jogszabályoknak köszönhető.
A szabályozás hatékony eszköze az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (angolul RASFF – Rapid Alert System for Food and Feed), amit azért hoztak létre, hogy biztosítsa a tagállamok közötti gyors és pontos információcserét annak érdekében, hogy támogassa az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok gyors reakcióját az élelmiszerláncból eredő közegészségügyi kockázatokra.
A rendszer a működéséből fakadóan biztosítja:
- a lehetőséget a tagállamok részére ahhoz, hogy azonnali lépéseket tudjanak tenni a kockázat elhárítására;
- a riasztási rendszer 24 órás fenntartását, amelynek keretein belül sürgős üzenetváltás és információcsere válik lehetővé az informáló és a fogadó fél/felek között;
- a kockázatot jelentő termékek gyorsabb visszahívását;
- a humán- és állategészségügyi károkozás megelőzését.
Interaktív adatbázis
Míg a RASFF-hoz való hozzáférés kizárólag a tagállamok hatóságainak és az Európai Bizottságnak elérhető, addig egy online adatbázis, az úgynevezett RASFF Ablak (tükörfordítás az adatbázis hivatalos angol nevéből: RASFF Window) nevű informatív felület nyilvános hozzáférést biztosít a legutóbb továbbított vészjelzésekkel kapcsolatos összefoglaló információkhoz, és lehetővé teszi a múltban kiadott esetekkel kapcsolatos részletek megismerését.
Hazánkat érintő riasztások 2025-ből
A gyorsvészjelző rendszer alapján a tavalyi évben a több mint 5000 ügyből hazánkban 249 kockázatos termék miatt kellett intézkedni, amely szerencsére nem haladta meg a 2024-es év 309 esetszámát. A hazánkat érintő riasztások főként
- baromfihúshoz;
- zöldségekhez és gyümölcsökhöz;
- zöldségből készült termékekhez;
- gyümölcseredetű termékekhez;
- pékáruhoz és
- gabonákhoz
kapcsolódtak. 211 esetben élelmiszer, 22 esetben takarmány, és 16 esetben élelmiszerrel érintkező anyag volt a riasztás főszereplője. Ez utóbbi nem véletlenül külön kategória, az úgynevezett FCM-ekkel (food contact materials) évről évre rendszeresen előfordulnak problémák. Ide tartoznak például az ételtárolók, konyhai eszközök, edények, és a termékek csomagolóanyagai által okozott élelmiszerbiztonsági veszélyek is.
Az elmúlt években változatos kifogások érkeztek a termékkörrel szemben: a RASFF rendszer tagjai több esetben jelentettek:
- primer aromás aminok kioldódását (pl.: spatulából, burgonyatörőből, kanálból);
- fémek és nehézfémek (pl. arzén, vas, kobalt, króm, kadmium) kioldódását serpenyőkből, kávéscsészéből;
- vízforraló, illetve kulacs használatakor a víz érzékszervi tulajdonságainak megváltozását.
A riasztások túlnyomó többségében (82%-ában) külföldi előállítású termék volt érintett, amely közelített a 2024-es év 88%-ához.
A magyar hatóságoknak 36 esetben kellett zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatban intézkedniük. Baromfihúst és abból készült termékeket 32, gabonatermékeket és pékárukat 17 esetben vizsgáltak – adta hírül a Nébih éves összefoglaló közleménye.
RASFF mellett AAC
A hazai szahatóság aktívan részt vesz a nem megfelelőségekkel (például minőségi hiba, jelölési problémák) foglalkozó AAC rendszer (Administrative Assistance and Cooperation – az igazgatási segítségnyújtás és együttműködés hálózata és eljárása) működtetésében is.
Ezen a felületen a magyar hatóságokhoz 2025-ben 114 információkérő megkeresés érkezett, amelyek közül a legtöbb élelmiszerrel (66) és élő állatokkal (26), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (10) volt kapcsolatos. A legtöbb kérdés a következő témakörökben érkezett:
- élő állatok szállítási, problémája;
- élőállat-szállítás dokumentációs problémái;
- étrend-kiegészítők esetében nem engedélyezett egészségügyi állítások feltüntetése miatt.
Idegen anyagok
Idegen anyagok takarmányban és élelmiszerben való jelenléte kapcsán minden egyes évben adódnak problémák. Ezek az anyagok jellemzően a gyártás során kerülnek a termékbe (pl.: fémforgácsok, műanyagdarabok), de előfordulnak a termék alapanyagának természetes, azonban nem fogyasztható részei is (például meggymag, hüvelyesek szárdarabja stb.).
A hazánkat is érintő esetek közül 16 valamilyen idegen anyag jelenlétével volt kapcsolatos, továbbá számos bejelentés szólt élelmiszerrel érintkezésbe kerülő, háztartási eszközökről történő leválásról vagy kioldódásról (például fémdarab leválása fokhagymaprésről vagy fémek kioldódása palacsintasütőből).
Európa-szerte az alábbi idegen anyagok fordulta elő tavaly a legtöbbször a riasztásos esetekben:
- üvegdarabbal szennyezett élelmiszer (pl.: meggybefőtt, kukoricakonzerv, paradicsomszósz);
- műanyaggal szennyezett élelmiszer (pl.: csokoládéban, fűszerben, macskaeledelben);
- fémmel szennyezett élelmiszer és takarmány (pl.: szószban, sütőipari termékekben, panírozott sajtban, társállatok jutalomfalataiban is).
Különleges esetek közé tartozott (szerencsére):
- a sajtban fellelt gumikesztyű;
- burgonya chipsben talált faszilánk;
- halszálkára emlékeztető idegen test jégkrémben;
- egértetem madársalátában.
Ajánlott és felhasznált források:
- European Commission: Food Safety – Rapid Alert System for Food and Feed
- European Commission: RASFF Window
- Magyar RASFF/AAC ügyek
Kapcsolódó cikkek:
