18℃ 10℃
október 10. Gedeon, Ferenc, Bendegúz
Ház, táj blog

Változó éghajlat, súlyosabb időjárási szélsőségek – mit takar a hőkupola?

Agrofórum Online

Az elmúlt évtizedben a veszélyes sebességgel felmelegedő időjárás sokkal sürgetőbb kérdéssé vált abban a tekintetben is, hogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással van az időjárási rendszereinkre.

Különösen veszélyes a szélsőséges hőség, amely napokig, vagy akár hetekig is eltarthat egy régióban. Az ilyen típusú időjárást hőkupola vagy hőhullám okozhatja. Nézzük meg, pontosan mit hozhat a hőkupola, és mi közte és a hőhullám között a különbség.

A hőkupola „őshazája”

A hőkupola vagy hődóm kifejezés a jelenség angol ’heat dome’ elnevezéséből származik, innen vette át a legtöbb nyelv. Ennek a jellegzetes meteorológiai jelenségnek a kialakulása igen gyakori mind a mai napig az amerikai kontinensen, főként a földrész északi országaiban. Ennek az az oka, hogy a hőkupola kialakulásáért felelős légköri helyzet az Északi-Amerikát átszelő szélességi körökön mozgó, nyugatról keletre tartó légáramlatokból alakulhat ki.

Az amerikai kontinensen azért alakult ki eddig is gyakrabban hőkupola, mert néhány további időjárási jelenség fokozza a kialakuló kupolák alatti forróságot a térségben:

  • egyrészt, az éghajlatváltozás miatt a Csendes-óceán nyugati oldala erősebben melegszik, mint a keleti része;
  • erre még ráerősíthet a La-Nina jelenség, amely a felszínközeli tengervíz szokatlan felmelegedését eredményezi.
A hőkupola fennállásának ideje alatt jellemző a felhőmentes égbolt
A hőkupola fennállásának ideje alatt jellemző a felhőmentes égbolt

A hőkupola kialakulásához a felmelegedő tengervíz sajnos egy ígéretes kezdet, és felerősítheti a kupola alatti extrém meleg hőmérsékletet:

  • 2024-ben Mexikóban és az USA déli részén okozott extrém meleg időjárást hőkupola, de az idei évben is további eseményekre számítanak.
  • 2025 júliusában az USA keleti partvidékén, egészen a Mississippi folyó vonaláig tombolt egy hőkupola, extrém forró nyári időjárást okozva.
  • 2026 nyarán az észak-amerikai monszun időjárást megelőzően alakult ki az Egyesült Államok középső, a nyugati parthoz kicsit közelebbi térségében egy hatalmas hőkupola, aminek a következményei ismét a nyugati parti államokat fogja nagyobb mértékben sújtani.

Szélsőséges meteorológiai jelenség

A hőkupola (más néven hődóm) egy meteorológiai jelenség, amely akkor jön létre, ha egy magas légnyomású légtömeg tartósan egy adott terület felett marad. Ez az elnevezés ugyan nem a tudományos neve ennek a légköri folyamatnak, de szemléletesen írja le a jelenség formáját és segít megérteni a következményeit.

Az észak-amerikai légköri viszonyokhoz hasonlóan, az eddig megszokottnak mondható európai éghajlati folyamatok során Európában is nyugatról keletre tartó légáramlatok uralkodnak a kontinens felett, ami a Föld forgó mozgásának köszönhető. Előfordul azonban, hogy ez a nyugat-keleti áramlás meggyengül. Az áramlás meggyengülését a légkör felső rétegeiben, egy keskeny sávban létrejövő rendkívül erős szelek, az úgynevezett futóáramlások legyengülése okozhatja.

A légkör NY-K irányú mozgásának megakadályozása hozza létre ezt az omega-blokkot - Forrás - esotanc.hu
A légkör NY-K irányú mozgásának megakadályozása hozza létre ezt az omega-blokkot – Forrás: esotanc.hu

Bizonyos esetekben ezek a futóáramlások hurkot vethetnek. Ez azt jelenti, hogy két alacsony nyomású légköri képződmény között egy magas légnyomású képződmény, úgynevezett gerinc jön létre. Ez a felállás gátolni fogja a nyugat-keleti irányú áramlást, és egy omega-blokk jön létre. Ennek neve abból adódik, hogy a hurok a görög omega betű formáját veszi fel (Ω).

Amikor a meleg évszakban egy kontinens nagyobb, szárazföldi területe felett jön ez a blokk létre, akkor a kialakuló légköri viszonyok a meleg levegőt a felszínre nyomják és hosszú ideig ott tartják. Ez napokig, vagy rosszabb esetben hetekig fennálló tartós hőséget idéz elő, mert a magas nyomású terület térbeli helyzete alig, vagy egyáltalán nem változik.

Hogyan függ össze a magas légnyomás és a tartós hőség?

Nyáron a magas légnyomás miatt magas hőmérsékleti értékek alakulnak ki, mert a magas légnyomású területeken jellemzően nem alakul ki felhőzet. Emiatt a talaj közelében felmelegedő levegő térfogata kitágul, könnyebbé válik, és ezért felmelegszik. Sőt, a melegedés hirtelen, és gyorsabb ütemben zajlik le, ezért a térségben élő állatokat, növényeket, és minket is nagyobb mértékben fenyegethet hősokk. Pedig még csak most jön a java: a kialakult hőkupola a felmelegedő levegőt a kupola alatt tartja, lefelé irányuló mozgásra kényszeríti, így még melegebb levegő érkezik talajközelbe.

A hőkupola kialakulásában a futóáramlások gyengülése játszik főszerepet - Forrás - climatecheck.com
A hőkupola kialakulásában a futóáramlások gyengülése játszik főszerepet – Forrás: climatecheck.com

Mit okoz ez a kertünkben?

A talajban lévő víztartalékok – ami eddig maradhatott – ilyen körülmények között rendkívül gyorsan kimerülnek. A növények hősokkban szenvednek, és mindennapos erőfeszítést igényel a kert életben tartása.

Ami javasolható ilyen időszakokban:

  • Helyes öntözési gyakorlat tartása.
  • Ahol csak lehet, árnyékoljunk!
  • Ahol csak lehet, takarjuk a talajt, lehetőleg szerves talajtakaró anyagokkal!
  • Tegyünk ki árnyékba minél több tiszta vízzel teli alátétet, vödröt, amiből pár óráig még párologhat a víz, és a kertben élő-átvonuló állatok is elérhetik!
  • Ütemezzünk a szélsőségesen forró időszak utánra minden növényvédelmi kezelést és tápanyag-utánpótlást, lehetőleg a metszőollót is tegyük el pihenni!

A hőkupola nem hőhullám!

A hőhullám speciálisan egy olyan időszakot fed le, mely legalább 5 egymást követő napból áll. Ezeken a napokon a maximum hőmérsékletnek legalább 5 °C-kal kell meghaladnia a normál maximum hőmérsékleteket. Leegyszerűsítve, a hőhullám egy extrém meleg levegőátvonulást jelent egy térség felett. Bár az átvonuló légtömeg viszonylag lassan halad, mint a hőkupola esetében is, és sokszor az elviselhetetlen mértékig megemeli a hőmérő higanyszálát, a hőhullámhoz rendszerint igen magas páratartalom is társul.

A tengerek és óceánok felmelegedése növeli a hőkupolák kialakulásának esélyét
A tengerek és óceánok felmelegedése növeli a hőkupolák kialakulásának esélyét

Hőhullámokkal sok esetben találkozhattunk már régebben is, viszont a hőkupola kialakulásának lehetősége is régóta jelen van a bolygón, és a klímaváltozás mindkét jelenség előfordulásának esélyét egyaránt jelentősen megemeli.

A cikkben szereplő képek forrásai: climatecheck.com, esotanc.hu, pixabay.com

Kapcsolódó cikkek:

Felhasznált források és további információk:

Szaporítsunk évelő növényeket ősszel is tőosztással!

2026. október 3. 05:40

A tőosztás egyszerű és biztonságos ivartalan szaporítási mód. Több évelő növényünket is szaporíthatjuk ezzel a módszerrel az őszi hónapokban is.

Figyeljünk a kiskertekben is a kiemelt jelentőségű zárlati növénykárosítókra!

2026. szeptember 30. 05:40

A pöttyös lámpahordó-kabóca esete jól mutatja, milyen nagy szerepe van a lakossági bejelentéseknek a zárlati károsítók mielőbbi észlelésében is.

A vadvirág vetőmagok ideális vetési ideje

2026. szeptember 24. 05:40

A vetési idő a kertben helyet kapó vadvirágok esetében is közvetlenül befolyásolja a csírázás és a virágzás sikerességét.

Inváziós csípőszúnyogfajok

2026. szeptember 14. 05:40

Ez az összefoglalónk a Magyarországon már bizonyítottan jelen lévő inváziós, számos betegséget terjesztő csípőszúnyogfajokról szól.

Ez az összefüggés a klímaváltozás és a pollenkoncentráció között

2019. április 15. 12:07

Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával, és többek között a Szegedi Tudományegyetem professzora, Makra László részvételével végzett kutatás szerint a klímaváltozás miatt nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.

Fontos döntések előtt áll a gabonaágazat

2019. június 7. 10:33

Az irányok meghatározásánál figyelembe kell venniük a klimatikus változásokat, a piaci igényeket, ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy generációváltás zajlik az ágazatban.

Cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a mezőgazdaságban

2023. április 17. 14:10

Vitathatatlan az éghajlatváltozás mezőgazdaságot alakító hatása, mellyel a gazdálkodók és a mezőgazdasági ágazat szereplői minden nap szembesülnek.

Mi teheti ,,klímaellenállóvá” a növényeket?

2022. július 19. 12:39

A növények bizonyos stresszhelyzetekben, kártevő rovarok jelenlétében, aszály, vagy magas hőmérséklet esetén szalicilsav termelésével képesek védekezni, ami a klímaváltozással összefüggő kedvezőtlen környezeti hatások túlélését is elősegítheti.