A szupercelláknak több típusa is létezik, amelyeknek ismerete lassan elengedhetetlen lesz, ahogy nő a gyakorisága ennek a veszélyes légköri jelenségnek.
A szupercella fogalmával én felnőttkoromban találkoztam először, a 2010-es években pedig már sűrűbben hallottuk a meteorológiai jelentésekben is emlegetni ezt a heves és jelentős károkat okozó légköri jelenséget. Több hírportál jelentése szerint idén a csillagászati nyár első hétvégéjének végére hazánkban is igen viharos időjárás alakult ki a kánikula mellett.
A szupercella kialakulása
A szupercella a viharok legveszélyesebb és legpusztítóbb típusa, az időjárási jelenségek közül az egyik legkiszámíthatatlanabb és legtöbb kárt okozó. Ezekre a mérhetetlen viharokra jellemző:
- hatalmas felhőoszlopokból állnak;
- ezekben az oszlopokban erős (nem ritkán a 120 km/h sebességet meghaladó) szél, jégeső és tornádók is kialakulhatnak;
- időbeli lefolyásuk nagymértékben elhúzódhat: akár a 8 órát is meghaladhatja egy szupercella élettartama;
- egy szupercella élete során akár 250-300 km-t is megtehet, akár regenerálódva, akár egy cellaként.
A szupercellák leggyakrabban akkor alakulnak ki, ha a légkörben rendelkezésre álló instabilitási energia (amit a légkör megfelelő függőleges hőmérsékleti rétegződése teremt meg) jelentős függőleges szélnyírással párosul.
Az elmúlt időszakban hazánkban leginkább klasszikus izolált szupercellák alakultak ki, amelyek élettartama rövidebb, átlagosan 2 óra hosszú volt.
A szupercelláknak több típusa is létezik, amelyeknek ismerete lassan elengedhetetlen lesz, ahogy nő a gyakorisága ennek a veszélyes légköri jelenségnek. Idén például június harmadik hétvégéjén már a közvetlen szomszédságunkban, az Alpok hegyláncainak környezetében, és tőlünk északra is megjelent a szupercellák egyik fajtája, az úgynevezett HP szupercella.
Miről ismerni fel a szupercellát?
A szupercelláknak több vizuális ismertetőjegye is van:
- jól észrevehető, a környezetétől látványosan elkülönülő, forgást végző felhőbázist alkot;
- a belsejében felhalmozódó hatalmas energia miatt nagymértékű elektromos tevékenységgel rendelkezhet;
- nagy mennyiségű csapadékot szállít, amely egy területre lezúdulva nem ritkán áradásokat és súlyos belvízkárokat okoz;
- a szupercella tevékenységéből származó szél elérheti akár a 120 km/h sebességet is, mely fákat csavarhat ki és épületeket rongálhat meg.
A szupercellák főbb típusai
A szupercelláknak jelenleg három fő típusát különböztetik meg:
- A HP (az angol heavy vagy high precipitation kifejezésből, ami nagy csapadékhozamot jelent) szupercella nagy területű és kiadós csapadékért felelős.
- Az LP (low precipitation) szupercella kisebb méretű, és kisebb területre hoz csapadékot. Ennek a típusnak az esetében az is előfordulhat, hogy kizárólag jég esik.
- A harmadik fajta a klasszikus szupercella, amikor „csak” a hátoldali leáramlásban van csapadék, viszont az kiadós is lehet, komoly jégeső is párosulhat az esővel. Tornádók kialakulása ennél a típusnál a leggyakoribb (szerencsére hazánkban továbbra is rendkívül ritka még így is).
A HP szupercella
A nagy csapadékhozamú szupercellák hátsó oldalán kiemelkedően nagy mennyiségű csapadék található. Az extrém mennyiségű csapadékot szállító felhő jellemzően teljesen körbeöleli a vihar magját. Ezek a zivatarok a radarképeken jellemzően vese alakúak. A leáramlások igen intenzívek, amelyek nagy méretű jégszemeket is hosszú ideig a légkörben tarthatnak, így óriási jégverés is kísérheti a szupercellát. Tornádók kialakulása kevésbé jellemző, mert a hátoldali leáramlás sokszor olyan erős, hogy a feláramlást időről időre alávágja, így nem tud kialakulni forgómozgású légáramlás.
Ez a szupercellatípus azért jelenti a legnagyobb fenyegetést mindközül, mert iszonyatos mennyiségű vizet hordoz magában, amivel percek alatt képes elárasztani egész településeket. A magas csapadékintenzitás miatt a talaj és a vízelvezető rendszerek is villámgyorsan telítődnek, ami villámárvizeket okozhat.
Szupercellás zivatar
Ha már benne vagyunk a témában, ismerjük meg a szupercellás zivatar jellemzőit is. A szupercellás zivatar:
- nagy kiterjedésű;
- viszonylag hosszú életű;
- veszélye abban rejlik, hogy bármelyik heves időjárási eseményt képes produkálni;
- környezetében felhőszakadás és tornádó együttesen is megjelenhet.
Ez utóbbi jelenségeknek az az okozója, hogy a szupercellás zivatar magjában mezociklon alakul ki, így a felhőben is igen nagy örvényesség uralkodik és erősek a vertikális áramlások is.
A cikkben megjelent képek forrása: Időkép képtár.
Kapcsolódó cikkek:
- Egy órával a jégeső előtt értesülhet a pusztító jelenség érkezéséről
- Veszélyes időjárási jelenségek
- Különleges időjárási jelenségek
- Így védd meg a kiskertedet a jégesőtől!
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
