Az ázsiai lódarázs egyik alfaja közel 20 évvel ezelőtt került Franciaországba, idén pedig elérte hazánkat is. Mit kell tudnunk erről a darázsfajról? Melyik fajokkal lehet összetéveszteni?
Augusztus 25-én közleményben hirdette ki a Magyar Természettudományi Múzeum, miszerint megjelent az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Magyarországon is. Dr. Vas Zoltán biológus, főmúzeológus szerint a faj hazai megjelenése várható volt.
Az elmúlt napokban Győr-Moson-Sopron vármegyében megfigyelte és befogta az első hazai példányokat Márta Tamás kimlei méhész. Ezekből az egyedekből két bizonyítópéldány az Országos Magyar Méhészeti Egyesület segítségével máris a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe került. Emellett folyamatban van a faj hazai megjelenésének hivatalos, tudományos folyóiratban való publikálása is.
Az ázsiai lódarázs terjeszkedése
Az ázsiai lódarázs egyik alfaját (Vespa velutina nigrithorax) 2004-ben hurcolták be Franciaországba, azóta folyamatosan terjeszkedik Európában, és idén hivatalosan is elérte hazánk területét. Érdekesség, hogy Franciaország területéről a behurcolását követően évente mintegy 60 km-t “haladt” szerte az európai országokban.
Fontos tudni!
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a lakosság részéről nincs ok az aggodalomra, ugyanis ez a faj valamivel kisebb termetű (2-3 cm), mint a nálunk élő európai lódarázs (Vespa crabro), és nem agresszívabb, mint az őshonos társas darázsfajaink. Lakossági és közegészségügyi szempontból tehát a hazai faunában való jelenléte lényegi különbséget nem fog okozni, és váratlan, kedvezőtlen következményekkel sem kell számolnunk.
Leginkább a méhészek számára fontos tisztában lenni a jelenlétével, mert sajnos az ázsiai lódarázs előszeretettel vadászik háziméhekre. Reménykedjünk, hogy a faj megjelenése minél kevesebb kárt fog okozni a méhészeknek és a beporzó rovaroknak.
Ne keverjük össze más lódarázs-fajokkal!
A félelemkeltés elkerülése érdekében fontos, hogy ezt a lódarázs-fajt (tehát az ázsiai lódarazsat, tudományos nevén Vespa velutina) ne keverjék össze az ázsiai óriás lódarázzsal (Vespa mandarinia), amely szintén Ázsiában él, és tényleg hatalmas (elérheti a 4-5 cm-t is), de sosem telepedett meg Európában!
Az alábbi táblázatban összehasonlíthatjuk a három darázsfaj jellemzőit, így könnyebben felismerjük, ha összefutunk velük.
Európai lódarázs (Vespa crabro) | Ázsiai lódarázs (Vespa velutina) | Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) | |
Méret | Max. 2,5 cm, a királynő 3,5 cm. | Kb. 2 cm, a királynő 3 cm. | Kb. 3,5-4 cm, a királynő 5 cm. |
Fej | Ízelt csápok, nagy rágó szájszerv, barna összetett szem. | A csápostorának felső oldala és a fejtető feketés. | Narancssárga árnyalatú, sötétebb mint a magyarországi darázsfajoké. |
Tor | Sötétbarna-fekete. | Fekete. | Sötétbarna. |
Potroh | Sárga-fekete színű. A potroh nagyobb része sárga! | Feketés-sötét árnyalatú. Jellegzetes, hogy a potrohán egy narancssárga színű gyűrűbe egy fekete háromszög ékelődik. | Sötétbarna, erőteljes, hangsúlyos narancs színű sávokkal. |
Szárnyak | Barnás-sárgás árnyalatúak. | Sötétek, barna árnyalattal. | Sötét-narancssárgás. |
Fullánk | Visszahúzható, egyenes, üreges, a hímeknek nincs. | Visszahúzható, egyenes, üreges. | 6 mm hosszú. |
Lábak | Sötétbarna-fekete. | Feketék, de a lábfejízek sárgák. | Első lábai sötétebbek mint a hátsó lábai. |
Élőhely | Európa, Afrika, Észak-Amerika. | India, Kína, Indokína, Jáva, Európa. | Dél- és Kelet-Ázsia. |
Életmód | Társas életű faj, a kolóniák tavasztól késő őszig aktívak. A darázsfészkek télire kiürülnek. A dolgozók elpusztulnak, csak a megtermékenyített királynők telelnek át. | Tavasszal minden királynő saját kolóniát alapít február és május között. A lerakott petékből kelnek ki a fiatal dolgozók. Júniustól kezdve a kolóniát már a kifejlett dolgozók alkotják. | A kolóniák létrehozásában nagy szerepet játszanak az összefüggő zöld területek (erdő, városi parkok), ugyanis ezeken a helyeken szeret megtelepedni. |
Táplálkozás | Fák nedvével táplálkoznak, de kiváló ragadozók. | Ragadozó. Fejlődő lárváit elsősorban ízeltlábúakkal táplálja. | Ragadozó (elsősorban méhek). |
Jó tudni | A lerombolt fészket a megmaradt kolónia többnyire az eredeti helyen megpróbálja újjáépíteni, ezért annak eltávolítását csak szakértők végezzék. A lódarázs fullánkján nincsenek horgok, így az emlősök bőréből is képes visszarántani anélkül, hogy a fullánk kiszakadna. | Tavasszal készítik a fészküket, amely az egy méteres magasságot és a nyolcvan centis szélességet is elérheti Egy fészekben kb. 2000 ázsiai lódarázs él. | A világ legnagyobb darazsa, a legnagyobb veszélyt a méhekre jelenti, de erős mérge az emberekre is veszélyes. |
Tehát nagyon fontos, hogy hazánkban ezen a nyáron az ázsiai lódarázs egyik alfaja (Vespa velutina nigrithorax) jelent meg, amely az európai lódarázsnál is kisebb, de az ázsiai óriás lódarázsnál lényegesen kisebb, illetve potrohának mintázata, a lábak színe is árulkodó!
Kapcsolódó cikk: