Megszoktuk, hogy a kertünk örökzöld növényei télen is élettel telien emelkednek ki a kopasz fák szürkeségéből. De mi van akkor, ha az örökzöldjeink is kopaszodni kezdenek és elhullajtják a tűleveleiket?
Késő nyáron és kora ősszel megesik, hogy az örökzöld fák tűlevelei kiszáradnak és lehullanak. Ez riasztóan tud kinézni, de ezen a ponton általában még nehéz megmondani, hogy a korai tűhullás aggodalomra ad-e okot, vagy csak az örökzöld fa éves tűhullásáról van szó. Az alábbiakban csokorba gyűjtöttük azokat a jeleket és tüneteket, amelyek arra utalnak, hogy az örökzöldek tűhullása mögött egészségügyi probléma állhat.
Az őszi tűhullást általában a régi (gyakran belső) tűk sárgulása előzi meg. Olykor a tűhullás már kora nyáron bekövetkezik, különösen akkor, ha a fát nem sokkal korábban ültették át, ezért az átültetést követő első néhány évben megesik, hogy az új fa tűlevelei hetekkel vagy akár hónapokkal azelőtt besárgulnak vagy megbarnulnak, mint ahogyan az természetes lenne.
Az újonnan átültetett örökzöld fák korai tűhullása különösen gyakori a belső tűleveleknél. Az örökzöldek tűlevelei az átültetési sokk hatására gyakran fakó színű, beteges küllemet öltenek – ha ez bekövetkezik, ezek a tűlevelek már soha többé nem nyerik vissza az eredeti sötétzöld színüket.
Néhány évig megmaradnak, majd amikor a fa új leveleket hoz, lehullajtja őket – ezek addigra jellemzően besárgulnak vagy bebarnulnak. A lucfenyőknél a belső tűleválás augusztus és november között gyakori.
Vannak azonban olyan esetek, amikor az örökzöldek nyári kopaszodása és a tűleveleik elszíneződése aggodalomra adhat okot. Ezek a következők:
Rovartevékenység
Amikor a kérget károsító rovarok (például a tujaszú vagy a borókaszú) megtámadják a gazdafát, először átrágják a kérget, majd a kéreg alatt a fa növekedési szövetének vékony rétegében, az úgynevezett kambiumban járnak.
Ez a levelek hirtelen vörös elszíneződését (fenyőknél) vagy lassú és folyamatos barnulást és a tűlevelek lehullását eredményezheti. Annak megállapításához, hogy a tűk elszíneződését rovartevékenység okozta-e, keresse a kártevők egyéb tüneteit, például a fa törzsén található apró bemeneti lyukakat, a kéregben vagy a törzs tövében összegyűlő finom fűrészport és/vagy a fa törzsén lefelé csorgó vékony nedvcsíkokat.
Ha a fákat már megtámadta valamelyik kártevő, az elpusztulásukat már nemigen lehet megakadályozni. A még egészséges fák számára azonban kaphatók megelőző permetszerek és feromon-készítmények.
A tűlevelek elszíneződését sok esetben a pókatkák okozzák, amelyek a gazdaszervezet nedvével táplálkozva nagymértékű kárt okoznak a növényben. Az erős fertőzöttség kezelésére atkaölő permetszereket javasolnak a szakértők.
Gombás betegségek
A luc- és erdei fenyők hajlamosak lehetnek a gombás megbetegedésekre, amelyek szintén a tűlevelek elszíneződéséhez és korai lehullásához vezetnek. Az egyik leggyakoribb fertőzés a cytospora canker, a tűelszíneződés jellemzően lila vagy rozsdaszínű, elsősorban az érett lucfenyők alsó ágain.
Egy másik gyakori gombafaj a rhizosphaera. Az általa okozott tűelszíneződés jellemzően sárgán indul, majd vöröses-lilássá válik, mielőtt barnára színeződik. A fertőzött tűket gyakran apró, hosszanti irányban futó fekete pontok borítják, amelyek a gomba látható termőtestjei (piknídiumok).
Megelőző gombaölő permetszereket használhat a fertőzések átterjedése ellen. A lehullott tűlevelek eltávolítása és a fák lombkoronáján keresztül a jobb levegőáramlás megteremtése szintén kulcsfontosságú a betegség leküzdése érdekében.
Gyökérkárosodás
Amennyiben az elszíneződés és a tűleválás spirálisan halad felfelé a fán, nagy valószínűséggel gyökérsérüléssel kell számolnunk. A fák növekedésük során hajlamosak kissé spirális irányba fordulni (az uralkodó szelek hatására idővel lassan csavarodnak). Ha tehát egy gyökér megsérül, nem tudja ellátni a fában kissé spirálisan felfelé futó élő szöveteket vízzel és tápanyagokkal. Ez eredményezi a spirális formájú elszíneződést.
A gyökérsérülést nehéz orvosolni, mivel a föld alatt nem látható, hol van a probléma. A gyökerek kerti/építési munkák miatt is sérülhetnek (pl. közműjavítás vagy járdaépítés), de télen a só, a vegyi anyagok és növényvédő szerek is károsíthatják őket. A gyökérsérülésből eredő tűhullást túlélheti a növény, sőt, idővel regenerálódik.
Téli fagyok
Az örökzöldek olykor a kemény téli fagyok áldozatul eshetnek. Ez különösen akkor következik be, ha az érintett fák a nyári növekedési időszakban stresszes körülményeknek voltak kitéve (pl. átültetés, szárazság), ami korlátozta a vastagabb viaszos tűbevonat kialakulását. A téli sérülések gyakran aszimmetrikusan jelentkeznek, így példásul a fa szeles oldalán lévő összes tű elszíneződik (jellemzően vöröses-lilás árnyalatúra).
