A konvencionális és az integrált növényvédelem között van egy olyan átmeneti lehetőség, már ha szabad így fogalmazni, hogy átmeneti, ami a pontszerű növényvédelem hatékony irányvonala.
Hosszú évek óta kutatják rovarászok, növényvédelmi szakemberek, a bio elhivatottjai, hogy mely rovaroknak melyek a tápnövényei és azon belül is lehet-e olyat észrevenni, hogy bizonyos növényeket még egy polifák kártevő is jobban szeret a többi tápnövényéhez képest. A poloskáknál ez évek óta vitás kérdés, mert annyira agresszív a megjelenésük és terjedésük, hogy nehéz erre vonatkozóan bármit is állítani.
A mi megfigyeléseink
Az évek során saját gazdaságunkban rengeteg kísérletet végeztünk a rovarok megfigyelésére. Ebből az egyik fontos rovar a poloskafélék csoportja volt, mert a mai napig hisszük azt, hogy nem véletlen a megjelenésük és biztosan meglesz az az ok is, amit valójában keresünk.
A menták esetében már sokfelé írtam azokat a megfigyeléseimet, miszerint a rovarok vonzásában a menta fajok és fajták is eltéréseket mutatnak. Ezek az eltérések nem is kicsik könnyen észrevehetőek és nagy jelentőségűek növényvédelmi szempontból. Ugyanígy kíváncsiak voltunk a poloskákra is, vajon minden növényt egyformán szeretnek? Biztosan?
Ribiszke, kukorica, sarkantyúka
Ha igazán figyelmesek vagyunk, akkor szépen belőhető pár olyan faj, amit minden körülmények között szeretnek és vannak olyan fajok, melyeken gyakorlatilag csak átutazóban vannak jelen vagy elkerülnek nagy ívben. A citrusfélék esetében ez jól látszik, mert a termő citromfákon az elmúlt években egyáltalán nem figyeltünk meg sem poloska egyedet, sem kártételt. Ezzel ellentétben például a ribiszke és a kukorica növényvédelménél a poloska az egyik „főgonosz”, akivel minden évben meggyűlik a bajunk.
Vegyes növényállomány
A megfigyeléseket akkor lehet eredményessé tenni, ha egy olyan vegyes növényállománnyal dolgozunk, mint a mi kertgazdaságunk is. A több, mint 200 faj és fajta növényen nagyon jó megfigyeléseket lehet tenni. Így jutottunk el arra a megoldásra a poloskák esetében, hogy pontszerűen fogunk védekezni ellenük és mivel a minimális vegyszerfelhasználás hívei vagyunk, ezért olyan kedvelt növényeket is ültetünk a paprikasorok, paradicsomok vagy akár a fűszerkert bizonyos helyeire, melyeket sokkal jobban szeretnek a poloskák.
A kukorica így nemcsak szélvédelmi sávot jelent végig a kerítés mentén nálunk, de egyben a poloskagyűjtőhely, melyen sokezer egyedet lehet összegyűjteni kézzel vagy akár vegyszeresen is kezelhető. Ehhez nem érdemes csemegekukoricát vetni, mert egy ilyen kertben szinte fogyaszthatatlan lesz a kukorica, ellenben minden más növényt békén hagynak vagy az elviselhető mennyiségű egyedszámot figyelhetjük meg.
Ugyanígy a pontszerű védekezésnél a kertészetben az egyik jelzőnövény a sarkantyúka is, amin összegyűjtve a poloskákat akár vegyszeresen is megoldhatunk.
A ribiszke esetében az idei év igen kedvezőtlen volt, mert a nagy aszály sűlyos károkat mért a tövekre, viszont foltszerű növényvédelemre még használható. A pirosribiszke szintén a poloskák kedvelt csemegéje, így vagy gyűjtsük le róla a rovarokat (és adjuk oda a baromfiknak, örülni fognak neki), vagy kezeljük rovarölő szerekkel.
Mi ennek az előnye?
Ha felismerjük azt a tényt, hogy a poloska-csalogatással bár bizonyos növények komoly kártételnek lesznek kitéve, a kert többi része háborítatlan marad többnyire és még nagyobb lépést tettünk a méhbarát kert felé. Így akár a katicabogarak, fátyolkák és más hasznos rovarokra sem lesz veszélyes a növényvédelem, mert ha betartjuk a permetezés szabályait, akkor még elszóródás is csak minimális lesz.
