A kukorica szenved az aszálytól
Augusztus első dekádjában folytatódott az igazi, hamisítatlan nyári időjárás. A nappali maximum hőmérsékletek általában 30 Celsius fok körül vagy fölötte állandósultak, éjszakára pedig 20 fokra süllyedt a hőmérséklet. Országos kiterjedésű eső nem hullott, de szeszélyes eloszlásban néhány milliméter több helyen leesett. A talajok víztartalma továbbra is aggasztóan alacsony, a kukorica és más kapás kultúrák szenvednek az aszálytól.
Öntözés nélküli gazdálkodásban nagyon egyenetlen a kukorica csövek fejlettsége. A meleg és a szárazság hatására felgyorsult a napraforgó érése. Az aratás utáni tarlóhántást még sok helyen nem végezték el, pedig a talajok nedvességének megőrzésében nagy szerepe lenne a minél gyorsabb tarlóhántásnak. Ugyanez lenne a szerepe a kizöldült tarló rendszeres ápolásának, „feketén” tartásának is, a tapasztalat ugyanis az, hogy a kevéske nedvességet néhány nap alatt kiszívja a talajból az árvakelés.
Az előző termesztési ciklus után már gyülekeznek a kártevők az árvakelésű kalászos növényeken és a kikelt káposztarepcén. Így van lehetőségük az ősszel kezdődő szezonig túlélni a „soványabb” időszakot. Ugyanez a helyzet a zöldítés céljára vetett növények esetében is, hiszen erre az esetek többségében keresztes virágú mustárt, olajretket vetnek a gazdálkodók, ráadásul semmilyen kémiai módszerrel nem lehet fellépni a kártevők ellen. Mindez sajnos ősszel megbosszulja magát, és csak többszörös növényvédelemmel háríthatók el a kártevők, betegségek támadása.
A kukorica állományokon a tartós meleg hatására továbbra is rendkívül erős a kukoricamoly második nemzedékének a támadása, valamint a gyapottok bagolylepke hernyókártétel a csővégeken. A magas kukoricamoly fertőzöttségtől még ugyan nem tapasztalható a címerek letörése, de a hernyók a gyapottok bagolylepke lárvákkal egyetemlegesen rágják a csővégeket. Az együttes csőfertőzöttség egyes körzetekben már most meghaladja az 50 százalékot. A kisebb-nagyobb esők hatására folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a károsított csöveken a fuzáriumos csőpenész. A jelenlegi meleg és szárazság hatására ezek a tünetek most beszáradnak ugyan, de minden egyes csapadéktól megújul a fertőzés.
A napraforgó állományok szár-és tányérfertőzöttsége lényegesen csak ott változott, ahol vihar és jégverés károsított. Ezekben az állományokban a korábbi alternáriás és diaportés tünetek mellett kisebb-nagyobb mértékben a szürkepenészes rothadás foltjai is megjelentek, száron és tányéron egyaránt. A jelenlegi szárazságtól beszárad foltokat lehet most látni, de csapadékosabb időjárásban erősödni fog a fertőzés. Sülevényes talajokon már kisebb-nagyobb foltokban terjed a makrofominás szárfertőzés. Súlyosabb esetben szél hatására szártörés okozhat termésveszteséget.
