A pontos kár nagyságát majd csak később lehet felmérni, de a terméskiesést minden bizonnyal növelni fogja, hogy a megporzó rovarok sem munkálkodtak a hideg, szeles napokon. A hideget kisérő csapadékos időjárás viszont kimondottan elősegítette néhány betegség járványos mértékű terjedését. A csonthéjas gyümölcsfélék agresszív kórokozója, a virág-és hajtásfertőző monília károsításának első jeleit már a kajszi virágzásának kezdetén észlelhettük. Azóta már minden csonthéjas gyümölcstermő fa kivirágzott, és az időjárási környezet továbbra is a betegségnek kedvezett. A húsvét utáni napok felmelegedése most csapadékot hozott, a monília változatlanul fertőzhet tovább.

Az őszibarack tafrinás levélfodrossága a hideg napokon ugyancsak járványszerűen fertőzött. A „dérgomba” elnevezés jól kifejezi környezeti igényét, a fák fiatal levelein már látszanak a levéltünetek. A hideg napok elmúltával várhatóan megszűnik a további fertőzés, de a fák a beteg levelek elvesztésével és az újabb levelek növesztésével sok energiát vesznek el a termés felnevelésétől.

Az éppen virágzó alma- és körtefákon a felmelegedő időjárás elősegíti a varasodás aszkospóráinak a szóródását, a csapadékosabb napok hosszabb tartamú nedvességborítást eredményeznek a leveleken, így fokozódik a varasodás fertőzésveszélye. A lisztharmatos vesszővégekből megkezdődött a levelek fertőződése. A beteg vesszők aránya ültetvényenként változó, nagyban függ a fajtaösszetételtől és a téli metszés minőségétől. A fertőzött „gyertyás” vesszőket még most sem késő eltávolítani. A két kórokozó ellen most érdemes megelőző védekezéssel kezelni a fákat, az alkalmazott készítményre vonatkozó védekezési blokk szerint.

Javában virágzik a szilva is. A most támadó poloskaszagú szilvadarazsak rajzását jól nyomon követhetjük a fehér színű ragacsos fogólapokkal. A kezeléseket méhkímélő technológiával most kell elvégezni.

A körtefákon megkezdődött a körtebolha lárvák kelése, de a tojásrakás még folyamatosan zajlik, tehát itt is időszerű a védekezés megkezdése.