Országos csapadék nem volt, inkább helyi záporok alakultak ki, így tovább tart a talajok vízkészletének csökkenése. A nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy eltérés miatt rendszeresen erős a reggeli harmatképződés, ezért több kórokozó fertőzési veszélye jelentősen megnövekedett.

Az alma és a körte ültetvényekben a mérsékelten meleg, de párás környezetben a varasodás fertőzés veszélye igen magas. Az almán a leveleken, a körtén pedig a kis terméseken figyelhetők meg az első varasodás foltok. A reggeli hosszantartó nedvességborítás kedvező feltételeket teremt további friss tünetek megjelenéséhez és a terjedéshez. Ebben a helyzetben a preventív védekezéseknek rendkívül nagy a jelentősége, akárcsak a lisztharmat fertőzés elleni kezeléseknek, ahol gyakori a primer fertőzés, de a gyors szekunder fertőzést a varasodással ellentétben a mérsékelt meleg nem segíti elő. Az erwiniás fertőzés feltételei a mérsékelt meleg miatt továbbra sem adottak. Az almafa levélpirosító levéltetű fertőzés tovább csökkent, viszont a zöld almafa levéltetűvel fertőzött hajtások száma növekedőben van. Erről tanúskodik, hogy a hangyák intenzíven látogatják a fertőzött fákat, és gondozzák a levéltetveket a mézharmat kiválasztás növelése érdekében. Körtésekben megugrott a hajtáshervasztó darazsak tevékenysége, főként házikertekben gyakran láthatunk megszúrt és elhalt hajtásvéget a fákon, akárcsak a körtelevél-gubacsatka fertőzést, ami helyenként már levélcsúcs elszáradásban jelentkezik. Az almamoly rajzása kis mértékben növekvő tendenciát mutat, de elmarad az ilyenkor szokásos csapdafogási adatoktól, ez jellemző az almalevél aknázómoly repülésére is.

Csonthéjas ültetvényekben, elsősorban a házikertekben és az útmenti fákon markánsan látszik a moníliás virág- és hajtásfertőzés következménye, alig lehet egészséges fát látni, kisebb-nagyobb károsodással mindenütt találkozhatunk. Jelentősen emelkedett a szilvamoly első nemzedékének a rajzása az előző időszakhoz képest, sok a csapdába esett keleti gyümölcsmoly is, de itt mérsékelt emelkedést tapasztalhatunk. Az őszibarackfákon megkezdődött a tafrinával fertőzött levelek hullása fákról, az újabb levelek kihajtása jelentős energiát von el a fáktól.

A szőlő intenzív növekedése mellett az érzékeny tőkéken egyre több a levélatkával és a gubacsatkával fertőzött levél, a védekezéseket minél előbb célszerű elvégezni a további terjedést megakadályozandó. A tarka szőlőmoly repülése még most is mérsékelt, de változó mértékű a helyi viszonyok függvényében.