A szántóföldi kapás kultúrák közül a napraforgó kelése éppen aktuális. E növényfajnak két fontos, gyakori, súlyos kártétel előidézésére képes levéltetű kártevője is van. A sárga szilva levéltetű (Anuraphis /Brachycaudus/ helichrysi) téli gazdanövényei a különböző vad Prunus fajok, mint pl. a szilva, vagy a myrobalán. Ezek igencsak gyakori fás szárú növények, szinte minden erdőszélen, fasorban megtalálhatók. A rajtuk kifejlődő ősanyák utódai tömegesen települnek át már a tavasz kezdetén a különböző fészkesvirágzatú növényekre. Ezek közül a napraforgó, amelyet több százezer hektáron termesztenek Magyarországon minden évben, gyakorta válik a betelepülő levéltetvek célpontjává és táplálékává.

A másik, még gyakoribb levéltetűfaj, amely a napraforgón rendkívül jelentős, a fekete répa levéltetű (Aphis fabae). Ennek a rendkívül gyakori levéltetűnek a téli gazdanövényei közé tartozik pl. a kecskerágó is, amely szerte Magyarországon rendkívül gyakori fás szárú növény. Elmondható tehát, hogy mindkét fontos károsító levéltetűfaj esetében a kártevők forrása bőségesen áll rendelkezésre minden évben a fertőzéshez.

A két levéltetűfaj kártételében találhatunk némi különbséget. A sárga szilva levéltetű általában meglehetősen korán betelepül a napraforgóba és szinte mindig a hajtás végén, a tenyészőcsúcs közelében, a fiatal levelek, levélkezdemények közé elbújva károsít. Éppen ezen ok miatt némileg nehéz a jelenlétét észrevenni, bár a különböző predátor szervezetek, mint pl. a különböző katicabogárfajok megjelenése igen jól tudja jelezni e károsító jelenlétét.

A fekete répa levéltetű általában valamivel később jelenik meg a napraforgóban és kevésbé „elbújós” károsító. Leggyakrabban a fiatalabb levelek fonákán találhatók meg a kolóniái, a tenyészőcsúcs környékére ritkán bújik be.

Az idei évben a napraforgóra veszélyes levéltetűfajok már meglehetősen korán, március közepén megjelentek a téli gazdanövényeiken. Ugyanakkor az ősanyákat és frissen született utódaikat a március végén – április elején két hullámban is beköszöntött fagyos időjárás meglehetősen nagymértékben megritkította. Mindkét faj esetében igaz, hogy a téli gazdanövényeken kialakult kisebb számú, de nagyobb kolóniák, valamint ezekben az első szárnyas egyedek megjelenése május legelső napjaira tehető.

Ez a helyzet meglehetősen nagy veszélyt jelent a napraforgó számára, amelynek kelése országos szinten a napokban várható. A frissen kikelt növények rendkívül korán találkozhatnak a károsítókkal, amelyek így a szokásosnál jóval nagyobb kártételt is okozhatnak. Mindenképpen érdemes a termesztőknek figyelni nemcsak a kelő napraforgó-állományokat, hanem néhány, az átlagosnál jobb, melegebb kitettségben levő téli gazdanövényen is a levéltetűkolóniákat. Az itt kialakuló szárnyas egyedek fogják kolonizálni a napraforgó-állományokat. Pár nap haladékot lehet így nyerni a védekezésre való felkészüléshez.

A napraforgó levéltetvei ellen meglehetősen sok készítmény használata engedélyezett. A felhasználni kívánt készítmény kiválasztása során ugyanakkor mindenképpen ismerni kell, hogy melyik károsító faj van jelen a kezelendő állományban. A fekete répa levéltetű ellen jók a tisztán kontakt hatású inszekticidek is, ugyanakkor a növények hajtáscsúcs környékén elbújó sárga szilva levéltetű telepek ellen általában csak a felszívódó hatásmódú rovarölő készítményektől várhatunk jó hatékonyságot. Nézzük meg, mi ellen védekezünk!

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.