Áztató esőre most igencsak szükség lenne, mert időszerű a napraforgó és a kukorica vetése. Az őszi kalászosok közül az árpa kalászol, a búza pedig zászlósleveles fenológiai állapotban van, a szárnövekedés mindkét növénynél mérsékelt.
Április közepén tovább folytatódott a kora nyárias, a sokévi átlagnál jóval melegebb időjárás. Az ország nagy részének termését veszélyeztető szárazság csupán a nyugati tájakat kerüli el, másutt a talaj felső rétege teljesen kiszáradt.
A hosszan tartó szárazságot nemcsak a kalászosok, hanem a kórokozóik is megérzik, mert az eddigi folyamatos terjedés lelassult, helyenként teljesen leállt.
A sárgarozsda és az árpa törperozsda fertőzés a meleg és a száraz idő következtében teljesen visszaszorult, de a szeptóriás és a pirenofórás levélfertőzés mértéke is alig változott.
A gabonalisztharmat fertőzés korábban intenzíven induló terjedése szintén lelassult, de a korábban észlelt szárközepi tünetekből párásabb időben újabb penészfoltok jelenhetnek meg. A jelenlegi időjárási körülmények között a vörösrozsda fertőzés esélye csekélynek tűnik.
A csapadék még bajt okozhat
Az őszi árpa virágzásával viszont megnőtt a kalászfuzáriózis fertőzés veszélye. Ez a kórokozó a virágzás kezdetétől a viaszérésig okoz károkat, amennyiben csapadékosabbra fordul az időjárás jellege.
Jelenleg is megvan a potenciális veszély a korai fertőzés kialakulására, amiben a forgatás nélküli talajművelés jelenti a fő fertőzési forrást. A talaj felszínén fennmaradó kukorica szármaradványokból szabadon fertőz a kórokozó, amennyiben csapadékosabbra váltana az időjárás.
A korábban tapasztalt vetésfehérítő bogár károsítás mérséklődött, kevesebb a bogár, a lerakott petékből folyamatosan kelnek a lárvák, de még frissen lerakott tojásokkal is találkozni. Ezekből a tünetekből elhúzódó károsításra lehet számítani.
Folyamatosan virágzik az őszi káposztarepce, de ezzel párhuzamosan már megkezdődött a sziromhullás. A védekezések hatására és a bőségesen rendelkezésre álló virágpor miatt csökkent a fénybogarak okozta kártételi nyomás.
A csökkenő fénybogár népesség mellett a kezelések megtizedelték a becőormányos populációt is, de ebben az esetben még sokáig eltart a becőkárosítás veszélye.
A száraz talajba vetett napraforgó és kukorica vetéseket már a kelés kezdete előtt tömegesen keresik fel a barkókártevők. A vontatott kelés miatt fokozott a veszélye a károsításnak, mert az érzékeny, néhány leveles állapot tovább tart, mint normál viszonyok között.
Amikor a kelő kukoricában m2-ként 0,5 db kukoricabarkót észlelünk, fennáll a fokozott kártétel veszélye, indokolt a kémiai védekezés elrendelése. A vándorló ormányosbogarakat célszerű a táblaszegélyekben keresni, mert általában itt kezdődik a károsítás.
