Az őszi káposztarepce a lehullott csapadék hatására folyamatosan megerősödik, kezdenek kiegyenlítődni az állományok, a növények egy része 2-4 lombleveles állapotban van. Az esők és a rovarölő szeres kezelések hatására némileg mérséklődött a különböző bolhafajok károsítása, de a még csak most kelő repcén a veszélyhelyzet még mindig fennáll. A területek zömén kissé mérséklődött a csapdázott repcedarázs-imágók száma, de a korábbi igen intenzív rajzás miatt azokon a területeken, ahol nem védekeztek, nagyon sok a különböző fejlettségű álhernyó. A heterogén fertőzés miatt fontos a táblánkénti fertőzési viszonyok ismerete.

A repcedarázs álhernyók kártétele mellett más, elsősorban talajszinten és a lombozaton rágó bagolylepke-fajok hernyói is megtalálhatók. Ezek közé tartozik a gyapottok-bagolylepke hernyója is, bár nem a repce az elsőrangú tápláléka. A levéltetvek betelepedése továbbra is megfigyelhető, bár a fertőzés üteme ebben az időszakban nem erősödött, inkább a néhány egyedből álló kis kolóniák szívogatása a jellemző.

Az esők miatt párásabbá váló időjárás hatására a repceperonoszpóra első tünetei is gyakoribbá váltak, ez elsősorban a kórokozóra fogékonyabb hibridekre és fajtákra jellemző, de a fertőzés nagysága még csak gyenge fokozatúnak mondható. Az egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelése miatt időszerűvé vált a gyomirtások megkezdése is.

A kelőfélben levő őszi árpa vetésekre megkezdődött a gabonalevéltetvek szárnyas egyedeinek a betelepedése. A mérsékelten meleg és párás időjárás kedvez a további terjedésnek és a kolóniák kialakulásának, így várhatóan erősödni fog a fertőzés.

Más károsító egyelőre nem figyelhető meg, de most válik fontossá az árpaterületek rendszeres szemlézése, különösen fontos a mezei pocok fertőzés alakulásának a megfigyelése.