Február utolsó dekádjában folytatódott az ilyenkor megszokottól több fokkal melegebb időjárás. Éjszakánként ugyan fagypont körüliek a hőértékek, de nappal jellemzően 10-15 °C a levegő hőmérséklete.
A talajok nedvességtartalma megközelíti a telítettségi állapotot, a talajvízszint pedig a tavaly tavaszi szintnél jóval magasabb, így van tartalék a tavaszi-nyár eleji növény fejlődéséhez.
A talajmunkát még nem érdemes erőltetni, mert nyers a talaj, bár vannak gazdák, akik vetettek kora tavaszi kalászosokat. Már a „nitrát direktíva” szerint is kijuttatható az első nitrogén fejtrágya adag, így ez most a legfontosabb tápanyag pótlási teendő, mert az őszi árpa, a búza és a káposztarepce szemmel láthatóan is igényli a talajból már igencsak hiányzó tápelemet.
Növényegészségügyi szempontból jellemző, hogy a káposztarepce szárormányosai folyamatosan jelen vannak és telepszenek be a vetésekbe. Aktivitásuk a nappali időjárással változik, napos órákban folyamatos mozgásban vannak, de borult, szeles időben inkább megbújnak a levélörvök védelmében, így ilyenkor megbízható létszámviszonyokat csak ezek szétbontásával tudunk megállapítani.
Egyéb esetekben a sárgatálas- és a ragacsos fogólapos módszer is megbízható eredményre vezet, de magasabb növényállományban a rovarhálózás is eredményre vezethet. Fontos, hogy a sárgatál és a ragacsos fogólap igazodjon a repce növény magasságához, mert így kapunk valós rovarszámot.
Vizuális növényvizsgálat végzésekor egyaránt meg kell nézni a szárakat és a levélnyeleket is, mert a peterakás mindkét növényrészen megtörténhet. A védekezési küszöbérték sárgatál és ragacsos fogólap esetében napi 10-15 bogár csapdázása vagy 1-2 bogár hálócsapásonként, illetve 3-5 bogár négyzetméterenként.
Az őszi árpa és búza vetések növénykórtani állapotában egy hét alatt alig történt változás, a jobbára csapadékmentes időjárás és a jelenlegi hőmérséklet a kórokozók terjedését nem segítette. A határszemlék alkalmával a most növekedő fiatal levélkék egészségi állapotát kísérjük figyelemmel. A hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a vírusvektor levéltetű fajok és kabócák ismét aktivizálódni fognak, várható a tavaszi első kolóniák kialakulása is.
Vándorolnak a drótférgek és a cserebogár pajorok
A kukorica és napraforgó talajok talajlakó kártevő létszám viszonyait már most feltérképezhetjük, mert megkezdődött a drótférgek és a cserebogár pajorok vándorlása a talajok felső rétegébe. Hatékonyan csak megbízható létszámviszonyok esetében tudunk tervezni és védekezni a talajlakó kártevők ellen.
Az országos mezei pocok helyzetben radikális változás nem történt. Néhány körzetben csökkent ugyan a fertőzés, de a jelenlegi létszámviszonyok most is a veszélyességi küszöbérték többszörösét teszik ki.
Aggasztó több évelő pillangós tábla állapota, de sok a teljességgel „kilyuggatott” árpa, búza és repce vetés is, aminek újravetés lesz a vége napraforgóval vagy kukoricával. Sok ugyan a ragadozó madár, de nem tudják eredménnyel felvenni a harcot a mezei pocokkal.