A korábbi tartósan meleg időjárás főként a rovarkártevőknek kedvezett, így megélénkült a rajzásuk.
Április közepén egyik napról a másikra gyökerestől megváltozott az időjárás jellege. A hetek óta tartó kora nyárias meleg és egyben az ország nagy részére jellemző száraz idő átváltott hűvösebbre. A nyugati-északi tájegységeket eső áztatta, de a középső és keleti területekre jóval kevesebb jutott, pedig az Alföldön és Közép-Magyarországon igen súlyos a vízhiány.
Különösen figyelemre méltó a keleti gyümölcsmoly rajzása, a fogott lepkék száma messze meghaladja a barackmolyét.
Emellett csonthéjasokban, különösen a kajszi ültetvényekben továbbra is fertőz a virág- és hajtásfertőző monília, de ezek a tünetek már nem friss keletűek. Az elszáradt vesszők és hajtások már a virágzás idején uralkodó csapadékosabb időben fertőződtek meg.
Amennyiben súlyos a megbetegedés, csak alapos visszametszés, csonkolás segíthet a beteg fákon. Az új, egészséges korona kinevelése időt és energiát vesz el a fáktól. Nem fertőz már az őszibarack tafrinás levélfodrosodása, de még a fákat „díszíti” a korábbi fertőzéstől fodrosodott levelek tömege. A megbetegedés különösen az érzékeny fajtákat és típusokat érintette. Hamarosan elszáradnak a fodrosodott levelek, és lehullanak a fákról.
Almásainkban most mérsékeltebb a varasodás és az erwíniás tűzelhalás fertőzés veszélye, de látványosan előre tört a lisztharmat. A meleg idő hatására az érzékenyebb fajták hajtásvégeinek akár 30-40%-a is megbetegedett. A fertőzés nem kíméli a virág- és terméskezdeményeket sem.
Megkezdődött az almamoly és a levélaknázó molyok (almalevél aknázómoly, almalevél sátorosmoly, lombosfa fehérmoly) rajzása, de a fogott egyedek száma még mérsékelt, ugyanakkor megkezdődött az almafa vértetű viaszos telepeinek a terjedése a lombkorona belsejébe.
A birs virágzik, a fiatal lombozaton megjelentek a diplokarponos levélfoltosság első tünetei. A körtelevélbolha rajzása csökkenő tendenciát mutat, a lárvák arányában az L2-L3-as egyedek aránya 70%-ot képvisel, de van még tojás állapotú kártevő is mintegy 10%-ban.
A kötődő szilvát erőteljes rajzással veszélyezteti a szilvamoly első nemzedéke. A csapdázott lepkék száma eléri a heti 20-30 db-ot, ezért a védekezés megkezdése javasolt.
Szőlő ültetvényekben a tarka szőlőmoly első egyedei rajzanak, a csapdák jelenleg még kis létszámban fogják a lepkéket. Egyes fajtákon már megjelentek a fürtkezdemények, ezért fel kell készülni a korai lisztharmat és peronoszpóra elleni védekezésre.
Mérsékelten, de együttesen rajzik az áprilisi és a májusi cserebogár, de a kártevő egyedszáma még nem indokolja a védekezést.