Október első dekádjában folytatódott az évszaknál kissé melegebb, de száraz időjárás, melyet a dekád végén egy hidegfront szakított meg, némi csapadékkal. A talaj nedvességtartalma alig változott, így az őszi kalászosok poros talajba kerülnek, emiatt vontatott kelés várható.
Az őszi káposztarepce vetések zöme 2-4 valódi leveles fejlettségű, de az augusztus végén elvetett állományok már ennél is erősebbek. A bolhakárosítás már kevésbé viseli meg a növényeket, de az idősebb leveleken még jól látható, hogy milyen erős volt a fertőzési nyomás, melyet csak intenzív védekezéssel lehetett elhárítani.
A repcedarázs kártétel azonban most is indokolja a védelmet, mert a különböző fejlettségű (L1-L3) álhernyók folyamatosan táplálkoznak a növényen. A peronoszpóra tünetei alig erősödtek a korábbi időszakhoz képest, de a levéltetű kolóniák a növények 50%-án most is szívogatnak.
Az egész országra kiterjedő veszélyt jelentenek a mezei pockok. A folyamatos betelepedés most leginkább a repceállományokat és a kelőfélben levő őszi kalászos gabona vetéseket veszélyezteti amellett, hogy az évelő pillangósokban már eddig is tetemes károkat okoztak. A károsítás és a gradáció veszélye folyamatosan fennáll, mert a korábbi és jelenlegi száraz időjárás különösen kedvező a mezei pocok populáció további erősödéséhez és terjedéséhez.
A mezei pocok ilyen mértékű jelenléte mellett az Alföld déli tájegységeiben látványosan megjelentek a güzüegerek táplálékhalmai, melyeket télire gyűjtenek össze, persze mindez eltörpül a mezei pocok okozta károk mellett.
Az őszi kalászosok közül az árpa vetések egy része már kikelt vagy sorol, a búzát most vetik. Az árvakeléseken látható szeptóriás, pirenofórás és vörösrozsda tünetek még nem terjedtek át a vetésekre, de folyamatos fertőzési forrást jelentenek rájuk. A jelenlegi időjárás ugyan nem kedvez az átfertőződéshez, de csapadékosabb körülmények esetén valóssá válhat a veszély.
Az árvakeléseken tenyésző fűféle- és gabona levéltetű kolóniáknak eddig kedvező körülmények miatt az őszi árpa vetéseken rövid időn belül megkezdődik a szárnyas levéltetű alakok és a kabócák áttelepedése. A levéltetű és kabóca populáció nagy része egyúttal vírushordozó is, így a korai vetések átfertőződésének nagy az esélye. Már most érdemes kihelyezni a vetések szegélyébe a betelepedés kezdetét jelző ragacsos fogólapokat.