Rajzik az áprilisi és a májusi cserebogár is
Ezen a tavaszon az alma, a körte és a szilva is kapott virágzás közben éjszakai fagyot. Szerencsére ez a lehűlés nem volt akkora, mint a kajszi és az őszibarack esetében, de az almánál éppen a legértékesebb „királyvirágokat” érintette. Az egész országra kiterjedő szárazság ugyan a gyümölcsféléket most még kevésbé érinti, de a szabadföldi zöldségkultúrákat annál jobban. Ezeknél a növényeknél öntözés nélkül igen bizonytalan az egyöntetű kelés és a kezdeti fejlődés.
Változékony idő ide vagy oda, szinte egy időben megkezdődött az áprilisi vagy vörhenyes és a májusi cserebogár rajzása. Az előbbi rajzása a csapdákban csupán néhány darabot tesz ki, a májusinak viszont a VI. törzse rajzik, aminek a népessége csaknem az egész Dunántúlt lefedi. Most a Dél-Dunántúlon a legerősebb a rajzás, a szőlőn tőkénként 5-8 db bogarat is számoltak az utóbbi napokban.
Áprilisi cserebogár
A közvetlen, bogarak okozta rágáskár mellett számolni kell a lerakott tojásokból kikelő lárvák, a pajorok okozta gyökérrágással is. Megfelelő növényvédelmi technológia hiányában napjaink egyik megoldatlan problémája az ellenük való hatékony védekezés.
Májusi cserebogár
Szinte minden gyümölcsös kultúrára jellemzően károsítanak a különböző levélbarkók és néhány sodrómoly faj (almailonca, dudvasodró). A rágásukkal okozott kár eltérő mértékű, de elhanyagolt ültetvényekben igen jelentős is lehet. Mellettük megkezdte rajzását az almamoly, a szilvamoly és különösképpen a keleti gyümölcsmoly. Ez utóbbiból a feromoncsapdák fogása néhány nap alatt eléri a 150-200 darabot is. Levélaknázó molyokból rajzik az almalevél aknázó, az almalevél sátorosmoly és a lombosfa fehérmoly. A felsorolt kártevők elleni védekezés szinte minden virágzó gyümölcsfélét érint, valamint a virágos aljnövényzetet, csak méhkímélő növényvédelmi technológiát szabad alkalmazni.
Sodrómoly hernyó almán
Egyre több növény hajtásvégein jelennek meg a levéltetvek. Már most sok a fertőzött hajtás az almán, a szilván és a körtén, de a dísznövények közül a hunyorokon és a rózsákon is szívogat a kártevő. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az almán egyre látványosabb a levélpirosító levéltetű és a vértetű terjedése, akkor elmondhatjuk, hogy száraz idő ide vagy oda, most a kártevők dominálnak ültetvényeinkben és kertjeinkben. A körtefákon most a védekezések hatására eltűnt a körtelevélbolha imágók zöme, most inkább L1-L3-as lárvákat lehet látni a virágokon és terméskezdeményeken. Általában a virágok 10%-a fertőzött.
Lombosfa fehérmoly kártétele almán
Kórokozók közül a lisztharmat gombáknak kedvez elsősorban az időjárás, a többi kórokozó a többszöri minimális csapadék ellenére most még nem okoz gondot. Fel kell azonban készülni, hogy bőségesebb eső után járványveszélyes helyzet alakulhat ki a virágfertőző monília, az alma- és körtevarasodás és a baktériumos tűzelhalás fertőzés körében.
A korábban fakadó szőlőfajták hajtásaiban jelentős kárt okoztak az utolsó fagyos éjszakák. A szőlőkbe kihelyezett sárgalapok most feltűnően sok tripszet fognak, mellettük már szembetűnő az atkák okozta levéldeformáció.
