Az elmúlt időszak időjárását a nagyfokú változékonyság jellemezte. Húsvét hétfőjén egy betörő hidegfront megszakította az addig kellemes meleg időt, viharos széllel hozott némi esőt, de ez sem szüntette meg a talajok vízhiányát. A nappali szél éjszakára általában elcsendesedett, emiatt éjszakára ismét fagypont alá vagy akörülire csökkent a hőmérséklet. Nappal is csak 10 Celsius fok körüli hőmérsékletre számíthattak a gazdák, ami nem kedvez a most virágzó cseresznye, meggy, körte és alma virágzásának, ugyanis ilyen időben a megporzó rovarok sem látogatják a virágokat.
Almában a korábbi napok hatására a kiterülő leveleken megjelentek a lisztharmat első tünetei. A fertőzés most még elsősorban a tavaly befertőződött, úgynevezett „gyertyás” vesszőkön jelentkezik, de a kórokozó párás-meleg időszakban a környező fiatal hajtásokra is veszélyt jelent. Ahol elmulasztották a metszés során eltávolítani ezeket a beteg vesszőket, még megtehetik, megszüntetve ezzel egy fertőzési forrást. A primer fertőzés fungicides kezeléssel alig-alig gyógyítható, inkább vágjuk le a lisztharmatos vesszőket.
Almalisztharmat primer és szekunder tünet
Az alma virágzásakor már érzékeny a varasodás és az erwiniás fertőzésre, de a csapadékhiány gátolja mindkét kórokozó megjelenését. Az erwiniás fertőzés kialakulásához ezenkívül még alacsony a napi átlaghőmérséklet, a küszöbhőmérséklet 15,6 Celsius fok.
Alma baktériumos tűzelhalás tünete
A kihelyezett feromoncsapdák már fogják az almalevél sátorosmoly és aknázómoly lepkéket, tehát a rajzás csúcsán meg kell kezdeni a védekezéseket a két lepkefaj ellen. Az országos csapdahálózat fogási adatai alapján elmondható, hogy az aknázómolyokon túlmenően már rajzik az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, továbbá a cseresznyelégy is. A fogott egyedszám most még alacsony, kivéve a keleti gyümölcsmolyt a déli országrészben. Az időjárás felmelegedésével viszont az elkövetkező napokban másutt is a rajzás erősödésével kell számolni.
Lombosfa fehérmoly kárképe
A vadgesztenye aknázómoly első egyedeit március utolsó napjaiban fogták a feromoncsapdák, most tömeges a rajzás, pedig a fákon a levelek még alig terültek ki. Az aknázómoly elleni sikeres védekezés alapja az első nemzedék jól időzített elhárítása kell, hogy legyen.
Vadgesztenye aknázómoly kártétele
A csonthéjas gyümölcsféléknél folytatni kell a virág-és hajtásfertőző monília elleni védelmet, különösen a most virágzó meggyen, cseresznyén és szilván, de az őszibarackról és a kajsziról sem szabad megfeledkezni. A monília elleni védelemmel egyúttal sikeresen kezelhetjük a fákat a sztigminás levéllikasztó betegség ellen is.
Az elvirágzó szilvában ne feledkezzünk meg a poloskaszagú darazsak elleni védelemről, mert a peterakás időszaka zajlik, illetve a kikelő lárvák a fiatal gyümölcskezdemények belsejében fognak károsítani, ezzel pedig tömeges hullást idéznek elő.
Foltosszárnyú muslicák málnán
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) tömegesen repül a csapdákba, tehát az idén is jelentős kártételére kell számítani a veszélyeztetett növénykultúrákban.
