Inváziós kártevők: a burgonyamoly

Az inváziós kártevők sorozatban a burgonyamoly rendszertani besorolásával, morfológiájával, biológiájával, földrajzi elterjedésével és az ellene való védekezés lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

2019. január 28. 05:36

Előzetes vizsgálatok különböző vetőmagok ózonos kezeléséről

Az ózon erős oxidáló hatása miatt számos területen felhasználható, így például a terményfertőtlenítésben, valamint az élelmiszerek és alapanyagaik kezelésében. A vetőmagok ózonos kezelésének lehetőségeit vizsgálja a szerző; az ózon hatását a vetőmagok csírázóképességére, a raktári károsítókra és kórokozókra.

2019. január 28. 04:48

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

Az Inváziós kártevők sorozatban e hónapban az ázsiai lombfacincér és a citruscincér földrajzi elterjedésével, életmódjával és tápnövénykörével ismerkedhetnek meg. E rovarok egyelőre még nem jelentek meg hazánkban, de érkezésükre számítanunk kell.

2019. január 26. 08:36

Inváziós kártevők: a burgonyabogár

Az inváziós kártevők című sorozatunkban ez alkalommal a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) rendszertani helyét, morfológiáját, földrajzi elterjedését, tápnövényeit és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.

2019. január 25. 04:36

Az ázsiai márványospoloska

Hazánkból az eredetileg kelet-ázsiai elterjedésű ázsiai márványospoloska első egyedei 2013 őszén kerültek elő. A Magyarországon is általánosan elterjedt bencepoloskával téveszthető össze. E szélsőségesen polifág faj elleni védekezés során a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

2019. január 24. 04:36

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

2019. január 23. 04:36

Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus

Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.

2019. január 19. 07:36

A borsó-aknázólégy

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.

2019. január 19. 05:38

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

2019. január 18. 08:35

A mezei pocok elleni kémiai védekezés lehetőségei Magyarországon, Romániában és Szerbiában

Magyaroszágon négy szer engedélyezett a mezei pocok elleni védekezéshez, valamennyi más hatóanyagtartalmú. Ezek az Arvalin LR (h.a. cink-foszfid), Delu (h.a. kálcium karbid), Polytanol (h.a. kálcium foszfid) és a Redentin 75 RB (h.a. klórfacinon).

2019. január 17. 07:48