Az ingatlantulajdonról lemondani szándékozók számára a közbeszédben gyakran emlegetett, de érdemben ritkán igénybe vett lehetőség az ingatlan állam részére történő ingyenes vagy visszterhes felajánlása.
Az erdő mint ingatlan állami tulajdonba kerülésére ugyanakkor a jogi szabályozás többféle módot is tartalmaz, beleértve az ingyenes, vagy az ellenérték fejében történő felajánlást, a kisajátítást, a hagyatéki eljárást és az osztatlan közös tulajdon felszámolásának speciális eseteit.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezen lehetőségeket, az egyes eljárások feltételeit, előnyeit és hátrányait.
Felajánlás az állam részére
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) 24. § (1) bekezdése alapján az ingatlan földrészlet tulajdonosa az Agrárminisztérium Nemzeti Földlapjához (NFA) – jogelődje a Nemzeti Földügyi Központ (NFK)1 – intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.
Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.
1. Ingyenes felajánlás
Az ingatlan tulajdonosa írásbeli nyilatkozattal, egy erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, ingyenesen felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára. Az ingyenes felajánlás feltételei közé tartozik, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes legyen, valamint természetbeni állapota ne térjen el az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól.
Az ingyenes felajánlás előnye, hogy az ingatlan tulajdonosa mentesül az ingatlan fenntartásával járó költségektől.
Nem tekinthető ingyenes felajánlásnak a kérelem az alábbi esetekben:
- a felajánlani kívánt ingatlanon teher (pl. földhasználati jog, haszonélvezeti jog, özvegyi jog, végrehajtási jog, jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, telki szolgalmi jog stb.) található;
- a felajánlani kívánt ingatlan erdő művelési ágban nyilvántartott, azonban a területen a faállomány letermelésre került;
- az ingatlan természetbeni állapota eltér az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett művelési ágtól, és annak helyreállítása magas költségekkel jár (pl. szőlő művelési ágú ingatlanról hiányzik az ültetvény).
Amennyiben a bejegyzett teher a felajánló személy tulajdoni jogához kapcsolódik, a bejegyzett teher töröltetéséről a kérelmezőnek szükséges gondoskodnia, amit a földhivatalnál tehet meg. Az ingyenes felajánlásról részletes tájékoztató olvasható az NFA honapján, továbbá formanyomtatvány is elérhető.
2. Ellenérték fejében történő felajánlás
Az ingatlan tulajdonosa ellenérték fejében is felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam részére. Az eljárás során a tulajdonosnak formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania az NFA-hoz.
Az ellenérték fejében történő felajánlás előnye, hogy a tulajdonos pénzbeli kompenzációt kap az ingatlanért. Hátránya, hogy az eljárás hosszabb időt vehet igénybe, és az ingatlan per-, teher- és igénymentességét biztosítani szükséges, továbbá a felajánlónak vállalnia kell az eljárás során felmerülő költségeket, úgymint az értékbecslés, vagy a szerződéskötés díja.
Az ellenérték fejében történő felajánlásról részletes tájékoztató olvasható az NFA honapján.
3. Telekalakítási eljárás
A telekalakítási eljárás során az ingatlanok alapterületében, elrendezésében történő változtatásokra kerül sor, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetnek. A telekalakítási eljárás lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés vagy telekhatárrendezés.
Az eljárást a föld fekvése szerint illetékes földhivatali osztálynál lehet elindítani, az általuk záradékolt változási vázrajz és telekalakítás engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelem szükséges hozzá.
A telekalakítási eljárás során felmerülhetnek még az ún. telekalakítással vegyes adásvételi/ajándékozási szerződések is. Az eljáráshoz ügyvédi és földmérői közreműködés szükséges. Amennyiben az ingatlanban az állam is résztulajdonos, szereplője lesz az eljárásnak.
4. Földcsere
A földcsere során a tulajdonosok földjeiket elcserélik egymással, amely lehetőséget biztosít a birtokösszevonásra és a gazdaságosabb földhasználatra. A földcsere partner lehet az állam is, ilyenkor a csere tárgyát képező földrészleteknek tehermentesnek és közel azonos piaci értékűnek kell lenniük.
Az eljárás során a tulajdonosok cserekérelmet nyújtanak be az NFA-hoz, független értékbecslő állapítja meg a cserére felajánlott földrészletek piaci értékét. A szakértői vélemény elkészítésének díját (mind a magán-, mind az állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában) minden esetben a kérelmezőnek kell viselnie, így akkor is, ha az ügylet a kérelmező elállása következtében eredménytelenül zárul.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 8. § (4) bekezdése alapján:
„Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.”
Az állami tulajdonba tartozó területekre egyéb speciális részletszabályok vonatkozhatnak, a cserekérelmekkel kapcsolatos további tájékoztatás megtalálható az NFA honlapján.
