A határzár rövid ideig való kinyílása ismét ráirányította a figyelmet Ukrajna agrárpotenciáljára. Nem érkezett ez idő alatt semmi érdemi piacbefolyásoló tétel, de az ország EU-csatlakozási folyamatának esetleges felgyorsulására mindenképpen fel kell készülnünk.
Adottságok és a fő kultúrák
Szóval, 41 millió hektár, amiből mintegy 33 millió csernozjom. A mezőgazdasági terület az ország területének 69 százaléka. Persze a határok a háború miatt bizonytalanok. Ezt az az adat szemlélteti legjobban, hogy csak alig több mint felét tudják jelenleg használni termőterületüknek. De ez nem most került oda, mindig is a szomszédunk volt. Nem szabad tehát rácsodálkozni. Inkább intézményileg tisztába tenni a térség agrárpotenciálját és versenyképességét.
Ukrajna globális léptékben is kiemelkedő agrártermelő. Földrajzi elhelyezkedése, adottságai arra predesztinálják, hogy a világpiac egyik mozgatója legyen. A világ legtermékenyebb csernozjom (feketeföld) készletének mintegy harmada itt található. Ebben akár a háború egyik okát is tetten érhetjük, hiszen Oroszország immár negyed évszázada dolgozik élelmiszer-önellátásának felépítésén, nem kis sikerrel. A mezőgazdaság Ukrajna GDP-jének 20 százalékát, kivitelének több mint felét adja.
Nem kérdés az exportorientáció. Mint ahogy az sem, hogy az a tengeren a leggazdaságosabb. Mit ad Isten, éppen azokból a növényekből exportál legtöbbet, amelyekre mi is hosszú évtizedek óta építünk: gabonafélék és olajnövények. Évente mintegy 60 millió tonna gabonát és 15–18 millió tonna olajost termel. Napraforgóból egészen az előző évekig a világ legnagyobbja volt, kukoricából a kontinens legnagyobbja, gabonából a második. Gabonatermelésük 50–70 százaléka kerül exportra.
A kivitel súlya az olajnövényekből alacsonyabb. A napraforgót olaj formájában viszik külföldre, a magból mindössze 5–10 százalékot. Szójából nagyjából a termés fele kerül exportra, repcéből 60–80 százalék. A hozamok tekintetében a búzánál beértek minket, kukoricánál pedig elrobogtak mellettünk. Ez is jelzi, mekkora potenciállal állunk szemben. Ha véget ér a háború, és „a világ összes befektetője” ráomlik az ukrajnai piacara, akkor a mezőgazdaság technológiai fejlettsége is dimenzióugrást fog végrehajtani. A jelenlegi kibocsátás akár felével is bővülhet, termelékenységi alapon.
A földpiacról
Sok információ kering az ukrajnai földterületekről, tulajdonosokról. A ’90-es évek elejétől kezdve mintegy 7 millió lakos jutott kis méretű birtokokhoz, összesen 27 millió hektárhoz. 2019-ben Ukrajna mezőgazdasági földjeinek mintegy 73 százaléka magántulajdonban volt (31,1 millió ha, ebből 27,7 millió magán földterület) és van ma is. 10,5 millió hektár állami vagy községi tulajdonban volt.
2001 elejétől 2021 júliusáig eladási moratóriumot vezettek be. Ezalatt nem tudtak hitelt felvenni, így a legtöbben alacsony áron bérbe adták földjeiket, miközben hivatali káosz volt, főként a bérlőknek kedveztek. A 2020-as földtörvény életbe lépése két évtized után először tette lehetővé a mezőgazdasági földek vásárlását és eladását. Az új rendszer szerinti első tranzakciók 2021 júliusában történtek, átlagára 95 700 ukrán hrivna volt hektáronként. 2021 végére azonban ez az átlag 33 700 hrivnára csökkent hektáronként. 2026 márciusának végén az országos átlagár hektáronként körülbelül 69 800 hrivnánál tart, ami mintegy 485 ezer forint. Az ukrán állampolgárok és 2024 óta már cégek is, akár 10 000 hektár mezőgazdasági földet is vásárolhatnak. Az elmúlt évben mindössze egy cég közelítette meg ezt a határt. Külföldiek nem vehetnek, csak bérelhetnek földet.
EU-piac és pénzügyi biztonság
Nem mehetünk el szó nélkül az élelmiszer-biztonsági kérdések mellett. Ukrajnában ugyanis még mindig vannak használatban olyan növényvédő szerek, amelyek nálunk már régen tiltottak, és nem véletlenül. Ráadásul, a nyomon követhetőséggel is hadilábon állnak. Sokat mond a gondolkodásukról az, hogy most, amikor az EU hitelét megkapja, nagyjából ugyanekkora értékben mondana le agrártámogatásokról Ukrajna, csak minél előbb tag legyen. Neki nyilván biztonság és piac kell.
A trükk ebben az, hogy olyan tag akar lenni, aki nem akar az EU agrárpiaci feltételeinek, szabályainak megfelelni. Hosszú átmeneti időszakot kér a felkészülésre. A kezdeményezést rendkívül ügyesen időzítették. (i) Megvan a pénz, megkapják a hadikölcsönt. (ii) A magyar választások kapcsán könnyülnek az ilyen jellegű brüsszeli döntések. (iii) A KAP-reform körüli vitákban egy ekkora összeg „felszabadulása” erős érv lehet.
A következő pénzügyi-kifizetési ciklust – a gyors taggá válás mellett – Ukrajna a KAP-on kívül szeretné tölteni. Vagyis, nem akar megfelelni az EU előírásainak, ami egyik oldalról beismerése annak, hogy most sem felel meg, tehát valójában kétes minőségű élelmiszert szállít a közösség piacára, másrészt, erre nem is törekszik. A pénzt választják az élet helyett.
Fórián Zoltán
Erste Agrár Kompetencia Központ
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2026. júniusi számában olvasható.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
