Mozgalmas és kihívásokkal teli esztendő áll a magyar gazdálkodók mögött. Aszályos évkezdet, fagykárok, csapadékos és hűvös május, afrikai sertéspestis, piaci nehézségek kísérték a 2019-es évet. Az új év első heteiben visszatekintettünk egy kicsit, és a gabonatermelők, zöldség- és gyümölcstermesztők, valamint állattenyésztők szemszögéből próbáltam bemutatni, milyen hónapokat hagytunk magunk mögött - a maga sikereivel és kudarcaival.
Hektikus gabonaárak, nehéz tavasz, kedvező betakarítás
Gabonaágazati évértékelő 2019
Mozgalmas és rendkívül szélsőséges volt a 2019-es esztendő a gabonatermesztés szempontjából, ami egy aszályos évkezdettel indult, azt követően, hogy a vetőmagokat is szinte a porba lehetett csak kijuttatni 2018 őszén. Minden negatívum ellenére végül időben elkezdődhetettek a nyári aratási munkák, amelyek az időjárásnak és a gépesítettségnek köszönhetően jó ütemben haladtak. Ráadásul a termésátlagok a helyzethez képest szépen alakultak. Minderről Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével beszélgettem.
A kukorica esetében a tavaszi vetési időszak az esős május miatt kettéoszlott, néhol még június elején is került földbe vetőmag. Mindennek meg is lett a hatása. Amíg augusztusban országosan 9 tonnás terméseredményt vártak a szakemberek, addig a betakarításkor kiderült, hogy a valós adatok egy tonnával elmaradtak a becslésektől, a termésátlag végül 8 tonna lett.
A gabonaárak 2019-ben is hektikusak voltak, amihez a termelők már hozzászokhattak. A piacot jelenleg két nagy világgazdasági folyamat alakítja, amiből az egyik az afrikai sertéspestis kínai terjedése.
Ipari paradicsomtól a hajtatott paprikáig
Zöldségágazati évértékelő 2019
Összességében fejlődő pályán van a hazai zöldségtermesztés, ami a klímaváltozás és a nehéz piaci viszonyok miatt elengedhetetlen is a vállalkozások fennmaradása érdekében. A 2019-es eredményekről Ledó Ferencet, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét kérdeztem.
Általánosságban elmondható, hogy a 2019-es, májusi hűvös a legtöbb szabadföldi kultúra szemppontjából hátrányt jelentett, ám a borsónak inkább kedvezett a csapadékosabb, hidegesebb időjárás. A júniusi kánikula miatt viszont a korai borsók esetében a betakarított termés nagy része csak másodosztályú lett, a késői fajtáknál pedig éppen ebben az időszakban volt a virágkötődés, ami szintén problémásan alakult. Míg az országos átlag 5,5-5,7 tonna szokott lenni hektáronként, addig idén 5-5,2 tonna lett. Ez azonban még mindig jobb mint a 2018-as adat, ami 4 tonna alatti volt.
Ipari paradicsomból nagyjából 1700 hektáron mintegy 120-130 ezer tonnát szoktak megtermelni a gazdálkodók, amivel idén sem volt különösebb probléma. A frisspiacra is szánt növények közül a gyökérzöldségekre, hagymafélékre, káposztákra is a nehéz kezdet, de a kedvezőbb folytatás volt a jellemző.
Magyarországon 2020-ban és 2021-ben újabb üvegházak lépnek majd termelésbe a 2019-es 10-15 hektárt követően, ami az étkezési paradicsom piacára komoly hatással lehet. Idén egyébként mintegy 125 ezer tonna termett a népszerű, keresett zöldségből. Az 1600 hektáron termesztett hajtatott paprikából a tavalyi mennyiségek jöttek be, de ezúttal jobban széthúzódott a mezőny, ami előnyt jelentett.
Mindent összevetve a legfontosabb, hogy a hazai zöldségtermesztők minél kevésbé legyenek kitéve a klímaváltozás okozta kihívásoknak, azokra minél hatékonyabban tudjanak válaszolni, hogy ízletes, egészséges magyar termékek kerülhessenek a boltok polcaira.
Rekord kajszitermés, kirepedt cseresznyék és sok fagykár
Gyümölcságazati évértékelő 2019
Nagyon sok olyan időjárási kihívást hozott a 2019-es esztendő, amire a gyümölcstermesztők jelentős része nem, vagy nem teljesen készült fel, és ez rányomta bélyegét a tavalyi évre. „Aki viszont profi módon termelt, korszerű technológiával, öntözéssel, tápanyag-gazdálkodással, azt kevesebb kár érte” – mondta el kérdésemre az Agrofórum gyümölcságazati évértékelőjében Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Az alma esetében gyenge közepes volt a termés, nagyjából 450-480 ezer tonna került le a fákról. Ez elmarad az elmúlt 5-6 esztendő 650-700 ezer tonnás átlagától, de a közelmúltban volt olyan év, amikor 1 millió 200 ezer tonna is termett. Mindezt azonban már tavasszal borítékolni lehetett, hiszen a 2018-as rekord eredményeket követően már ősztől aszály volt, ami miatt aztán tavasszal kevés virágrügyet lehetett találni, sok helyen pedig a fagy is nagy kárt okozott.
A meggytől esetében a szakemberek 50 ezer tonnát vártak, ami végül 70 ezer tonna lett. Ez a közepesnél valamivel jobb eredmény, és tovább javított a termelők helyzetén, hogy az árak viszonylag magasak voltak, hiszen Európában is kevés volt a meggy. Kajsziból rég nem látott, rekordközeli termés volt hazánkban. Az őszi barack esetében is erről beszélhettünk volna, de a szatymazi tájkörzetben olyan jelentős fagykárok voltak, amik országosan lerontották az átlagot.
Szilva esetében jó eredmény született 2019-ben, már ami a termésmennyiséget illeti. Az árakkal azonban volt probléma, különösen a későbbi érésű fajtáknál. Negatívan zárt a cseresznye, hiszen a korán virágzó fajtákat megtizedelte a fagy, az érés idején pedig a csapadékos időjárás miatt a gyümölcsök egy jelentős része kirepedt, így azok értéktelenné váltak.
Most ugyan még csak február legeleje van, de a munkák hamarosan elkezdődnek a gyümölcstermesztőknél, akik várhatóan 2020-ban sem számíthatnak kevesebb kihívásra.
Baromfi, sertés, juh, hús- és tejelő marha
Állattenyésztési évértékelő 2019
Az átlagosnál jobb évet zárt a magyar állattenyésztés 2019-ben, ám ez a kijelentés csak összességében állja meg a helyét, az ágazatokat külön-külön vizsgálva sokkal árnyaltabb a kép. Minderről Wagenhoffer Zsomborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettem.
A baromfi tekintetében például jól indult az esztendő, a zárás viszont elmaradt a várakozásoktól – és akkor még nem is volt képben a januárban több helyen megjelenő madárinfluenza. A sertéspestis kínai terjedése kiváló piaci helyzetet teremtett Magyarországon, hiszen az jelentősen átrajzolta a világpiacot. A vírus hazai jelenléte azonban bármikor katasztrofális helyzetet teremthet.
Ahogy ez az elmúlt években már megszokott, a húsmarha ágazat az állattenyésztésünk legsikeresebb részterülete, ahol a 2000-es évek eleje óta nyolcszorosára emelkedett az állatlétszám. A tejelő ágazat az elmúlt időszakhoz képest nyugodt évet zárt. Bár nem tökéletes a 100 forintos tejár, aki profin termel, a bevételt a támogatásokkal kiegészítve még fejleszteni is tud.
A juh- és kecske ágazatban mindeközben komoly erőket mozgosítanak a húsfogyasztás népszerűsítése érdekében, „A JUH Ász. Mindenünk a birka” kampány decemberben startolt és 2020 áprilisában zárul. A munkaerőhiány azonban itt is komoly probléma, ahogy az állattenyésztési ágazat szinte minden területén.
