Az Egyesült Államokban már több mint egy tucat államban azonosították a madárinfluenza (H5N1) fertőzést tejhasznú szarvasmarha-állományokban – ez pedig új korszakot nyit a zoonózisok történetében. Bár a vírus évtizedek óta ismert a baromfiágazatban, most először mutatkozott meg ilyen egyértelműen a kérődzők között.
Az esetek nemcsak az állategészségügyet, hanem a közegészségügyi felügyeletet is éber készenlétre késztetik. A szakértők szerint a helyzet még nem jelent közvetlen veszélyt a lakosságra, de az állattenyésztésben dolgozók fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A H5N1 vírus eredete és különlegessége
A H5N1 a madárinfluenza egyik, magas patogenitású altípusa, amely az influenza A víruscsoportba tartozik. Elsősorban vadon élő vízimadarak – főként récék és ludak – hordozzák, amelyek természetes rezervoárként szolgálnak. A házibaromfiba történő átterjedés gyakran súlyos, nagy mortalitással járó járványokat okoz. A vírust 1959-ben azonosították először, majd az 1990-es évek végétől több, világszinten is jelentős járvány tört ki (1997, 2003–2005, 2015, és a 2021-ben kezdődött jelenlegi hullám).
A 2021-es variáns a korábbi 2015-ös törzsből fejlődött tovább, és ma már hat kontinensen van jelen. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2024 tavaszán jelezte az első tejhasznú tehénállományban történt fertőzéseket – augusztus végére már 13 államban, 192 gazdaságban igazolták a vírust.
Miért terjed most gyorsabban?
Az influenzavírusokra általánosan jellemző gyors mutációs képesség a H5N1 esetében különösen kifejezett. A Colorado Egyetem kutatói szerint több tényező is növelheti az emlősök közti terjedés esélyét. Az egyik kulcsfehérje, a hemagglutinin, a vírus gazdasejtekhez való kapcsolódását segíti.
A mostani, tejelő tehenekben azonosított törzsben olyan mutációkat találtak, amelyek fokozzák a hemagglutinin kötőképességét, és így megkönnyítik az emlősök fertőzését. Emellett a vírus replikációs és immunelkerülési génjeiben is megfigyeltek olyan változásokat, amelyek a vírus hatékonyabb szaporodását teszik lehetővé az emlősök szervezetében.
Hogyan jut a vírus a tehenekbe?
A H5N1 elsősorban a tehén emlőmirigyében okoz fertőzést, nem pedig a légutakban, ahogyan az más influenzavírusokra jellemző. A fertőzés a fejőberendezéseken keresztül terjed: a kutatások szerint a tejfejő gépek és a közös eszközhasználat a legvalószínűbb forrása az állományok közti továbbadásnak. A fertőzött tehenek mozgatása és a személyzet közötti átfedés szintén hozzájárul a vírus terjedéséhez. Ennek megfékezésére az USDA 2024 áprilisában szigorúbb állatmozgatási tesztelést írt elő, Colorado államban pedig heti vizsgálatokat végeznek a gazdaságokban.
Mekkora a kockázat az emberre és más állatokra?
A jelenlegi ismeretek szerint a H5N1 nem terjed emberről emberre, tehát a lakosság nincs közvetlen veszélyben. Az eddigi emberi fertőzések mind olyan személyeknél fordultak elő, akik közvetlenül érintkeztek fertőzött szarvasmarhával vagy baromfival. A tünetek enyhe megfázásra emlékeztetnek: torokfájás, orrdugulás, fáradtság, illetve gyakori a kötőhártya-gyulladás.
A vírus viszont komoly veszélyt jelenthet a gazdasági állatokra és a házi kedvencekre. A fertőzött farmokon például több esetben elhullottak a nyers tejjel etetett macskák, amelyekben H5N1-et mutattak ki. Ugyanígy fertőződhetnek a közeli baromfi- vagy kecskeállományok is.
Biztonságos-e a tej fogyasztása?
A szakemberek egyértelműen állítják: a pasztőrözött tej és tejtermékek fogyasztása biztonságos. A hőkezelés hatékonyan elpusztítja a H5N1 vírust. Viszont a nyers vagy nem pasztőrözött tej fogyasztása kerülendő, mivel ezekben magas víruskoncentrációt mutattak ki a vizsgálatok.
Mit tehetnek a gazdák és munkások?
A legfontosabb védekezés a személyi védőfelszerelések (kesztyű, szemüveg, maszk) használata, valamint a járványvédelmi intézkedések betartása. A dolgozók ne használják ugyanazt a ruhát vagy lábbelit különböző farmokon, és minden eszközt fertőtleníteni kell az állományok között!
A kutatók szerint a H5N1 jelenlegi formája még nem képes emberről emberre terjedni – de a folyamatos mutációk miatt a helyzet fokozott figyelmet igényel.
Képek: Pixabay.
