Traktor, kasza, bálázó, takarmánykeverő kocsi, trágyatároló, és még sorolhatnám. Ha állattenyésztésről beszélünk, ezek mindegyike szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres és költséghatékony munka folyjon a gazdaságban. Van azonban az állattartásnak egy olyan kelléke, amiről ritkábban esik szó. Mindenki használja, a gazdálkodás egyik alapfeltétele, mégis szinte természetes, hogy ott áll földeken vagy a telep körül akár hosszú éveken keresztül is. Ez nem más, mint a kerítés – legyen az mechanikus vagy elektromos.
A különféle kerítéstechnikai elemek mára a gazdálkodók alapvető eszközeivé váltak a birtokvédelemben, az állatok egy helyben tartásában vagy éppen a vadkár mérséklésében. A tulajdonosok egyre nagyobb területeket kerítenek körbe országszerte, aminek az egyik oka, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően ezek az elemek egyre hatékonyabbak, sőt egyre „okosabbak” is. Július elején Dunaszegen jártam utána, hogy milyen a jó kerítés, és miként érdemes telepíteni.
A Győr melletti településen Szomolányi László magyar tarka szarvasmarha tenyészállatokat tart és szaporít. Az állomány a szaporulattal együtt jelenleg 500 egyed, aminek nagyjából a fele bértartás. „Dunaszegen legel két gulya, az egyikben a növendék üszők vannak, a másik pedig egy tehéngulya borjakkal, tenyészbikákkal. Győrszentivánon is van egy kisebb csapat, illetve 150 állatot minden évben Nógrádban legeltetünk. Ennek oka, hogy itt kevés a legelőterületünk, illetve az időjárás is hektikus, sokszor kevés a csapadék” – tudtam meg beszélgetésünk elején a gazdálkodótól, aki a nulláról kezdte felépíteni gazdaságát. Szülei orvosok, így nem volt gazdálkodói múlt a szakember mögött, hosszas tanulás után azonban agrármérnök lett, és nekifogott a cége építésének. Ma már a töltésekkel együtt majdnem 300 hektáron legeltet, 150 hektárnyi szántóföldjén pedig lucernát, silócirokot és silókukoricát termeszt. Van 20 hektárnyi őszi búza is, de az csak a szalma miatt. A gazdaság ugyanakkor még most is épülőben van. A közelmúltban nyertek például pályázatot trágyatároló és állattartó telep építésére.
„A fő profil a tenyésztés, az üszők értékesítése. Emellett a fiatal bikákat is eladjuk 300 kilogramm alatt. Mivel még mindig az építkezés fázisában vagyunk, így tenyészbika értékesítésünk nem volt, pedig az országban nagy rájuk a kereslet. A fiatal bikák és az üszők főleg Törökországban népszerűek. Nagyon keresett fajta a magyar tarka, de csak akkor igazán jövedelmező, ha egy kamiont meg tudunk tölteni jószággal. Kis bikából 40-50 darab, vemhes üszőből 28-30 darab szükséges ehhez, erre viszont még várnunk kell, hiszen ez egy hosszú folyamat eredménye” – mesélte Szomolányi László.
A gulyák őrzője
Az állatok májustól októberig vannak kint a legelőn, amit mobil villanypásztorral vagy fix kerítésekkel választanak le. Az első, 70 hektáros kerítésrendszert nagyjából 10 éve telepítette a Cont-Eco Kerítéstechnikai és Kereskedelmi Kft., ez azóta is kiváló állapotban van. A 120 centiméter magas elektromos kerítés 4 sor Ø 2,5 nagy szakítószilárdságú horganyzott acélhuzalból áll, 30 centiméteres osztással.
A 120 centiméter magas elektromos kerítés 4 sor Ø 2,5 nagy szakítószilárdságú horganyzott acélhuzalból
Vannak még a gazdaságban fix, napelemes rendszerű, elektromechanikus kerítések is. Ebben az esetben alul egy teszt szál húzódik, felette egy 1 méter magas drótfonat, ami után egy újabb nagy szakítószilárdságú Tornado acélhuzal található elektrooptikai szalaggal kiegészítve. „Ez az egész rendszer feszültség alatt van. A téli szálláshelyen, illetve a falu szélén találunk így elkerített területet, hiszen ott a település és a főút közelsége indokolta, hogy akkor is legyen visszatartó erő, ha valamiért áramkimaradás vagy meghibásodás történik” – fejtette ki a dunaszegi gazdálkodó, akitől azt is megtudtam, hogy egy harmadik típusú kerítés is a rendelkezésükre áll. A Cont-Eco Kft. ECO 6 típusjelzésű drótját mobil villanypásztorként használják a fixen el nem kerített területeken. A környéken nagy mennyiségben található veresgyűrűs somból készítenek karót, arra helyezik rá a körszigetelőket, amiken aztán átvezetik a huzalt. „Jelenleg az egyik gulya az ártérben legel, most tehát oda építettük ki a villanypásztort. Egyetlen vezetéket évekig tudunk használni. Feltekerjük, kifeszítjük, húzzuk, nyúzzuk, és nagyon bevált”.
„A kezdetektől napjainkig jól működik az összes kerítésünk, de ennek feltétele a folyamatos karbantartás. A legfontosabb, hogy a kerítés alját rendszeresen kaszálni kell. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csökkenni kezd a feszültség, majd nem lesz áram a kerítésben. Mivel a szarvasmarha nagyon intelligens állat, a 150-200 állatból mindig lesz néhány okos egyed, amelyik felfedezi, hogy szabad az út, és akkor megindulnak. Persze nem gyakori, hogy megszöknek, főleg, hogy a területen mindig van elegendő táplálék, ugyanakkor törvényszerű, hogy a kerítsen kívül mindig találni valami még jobbat, még érdekesebbet” – osztotta meg tapasztalatait beszélgetésünk során Szomolányi László.
Elektromechanikus kerítés napelemmel
Mint azt kifejtette, területük nagy része Natura 2000-es terület, így gyomirtóval nem kezelhetik a kerítések alját, ezért aztán havonta egyszer biztosan végigmennek a nyomvonalon kaszával. Amikor a jószág kint van a legelőn, a belső oldalt lerágják, de a külsőn elengedhetetlen a gyakori ellenőrzés és beavatkozás.
Megoldások lopás és rongálás ellen
A kerítésekhez tartozik egy SMS-t küldő rendszer is, ami figyelmeztet, ha csökken a feszültség, esetleg áramkimaradás történik. Ezzel jelentősen csökkenthető az értékes elemek ellopásának kockázata, és az állatok szökése is még inkább minimalizálható. Ha a kerítés károsodik, például egy vihar idején faág esik rá, ami lenyomja vagy elszakítja a drótot, a terület tulajdonosa azonnal tudomást szerez a problémáról. A rendszer kiépítése 100 ezer forint nagyságrendű beruházás, amihez az SMS-ek ára társul, így kijelenthető, hogy gyorsan megtérülő beruházásról van szó, ami Dunaszegen is bevált. A rendszeres karbantartás azonban ennek a megoldásnak is előfeltétele.
Lacme Secur 500 villanypásztor készülék
Emellett egy másik módszer is a rendelkezésre áll, hogy folyamatosan ellenőrzés alatt lehessen tartani a kerítést és annak részeit. Szomolányi László ugyanis online vadkamerákat telepített több kényes pontra; az ellopható elemek közelébe, a bejáratokhoz, az utakhoz. Ezek a kameracsapdák e-mailben azonnal fotót küldenek, ha mozgást észlelnek. A képek darabonként 8 forintért három címre érkeznek meg, ami azt jelenti, hogy egy okostelefon segítségével a tulajdonos minden mozzanatról azonnal tudomást szerezhet, láthatja, hogy mi történik a területén.
Nem rongálja a vad
Bár a mezőgazdasági területekre, erdőkbe telepített kerítések fő célja általában a vad kirekesztése, a dunaszegi területen ez nem volt cél. A vaddisznó, az őz vagy a szarvas ugyanis a legelőben nem tesz jelentős kárt, egy speciális vadháló viszont sokkal nagyobb beruházást igényelt volna. Ráadásul a területen kevés a zavarás, télen a jószág sincsen kint, így inkább az volt az elsődleges szempont, hogy a vad úgy tudjon közlekedni a kerítsen át, hogy azzal ne rongálja meg a berendezést.
„Az elektromechanikus kerítés esetében 20 méterenként van leszúrva fix oszlop, köztük csak tartólécek találhatók. Ha a szarvas át akarja ugrani, a rugalmas háló és a drót csak lehajlik. A vaddisznó pedig minden gond nélkül át tud alatta bújni. Így tehát nem károsodik semmi, legfeljebb meg kell húzni a huzalokat. A másik, négy sor drótból álló kerítés önmagában is 120 centiméter magas, ami könnyedén átugorható, a 30 centiméteres huzalközök pedig az átbújást biztosítják például az őzek számára. Mivel a területen kevés a zavarás, gépek is csak ritkán járnak kint, így jelentős a vadmozgás, amihez alkalmazkodnunk kellett” – magyarázta a kerítésválasztás egyik fontos szempontját az állattartó.
Szakértelemmel hosszútávra
Tíz évvel ezelőtt, az első rendszer kiépítése előtt Szomolányi László több kerítést is megvizsgált, hogy körültekintően dönthessen. „Sok kerítést megnéztem, és hamar megbizonyosodtam arról, hogy a Cont-Eco Kft. termékei és munkái nagyon precízek, és nagyon igényesek. Azért is választottuk őket, mert nemcsak kerítéselemeket árultak, de annak telepítését is vállalták. Tudom, hogy sokan próbálják ezt házilag megoldani, de tudomásul kell venni, hogy a kerítésépítés is egy szakma. Vannak szabályai, vannak kötelező elemei, vannak sarkok, ahol nem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki a kerítést. Az ember a falat sem kezdi el maga felhúzni, inkább kőművest hív. Láttam sok olyan kerítést, amit a gazdák maguk állítottak, és néhány év után úgy dőltek össze, mint a dominó. Nálunk a Cont-Eco Kft. szakemberei 12 kilométeres hálózatot építettek ki, és azok tíz év után is ugyanúgy állnak” – mondta el véleményét a dunaszegi gazdálkodó.
Hozzátette: lehet, hogy elsőre drágának tűnik az 1500 Ft/folyóméter ár, de azért a pénzért minőséget kapnak. A 17-18 centiméter csúcsátmérőjű, kihegyezett akác karókat 1,20 méterig nyomták le 4 mázsás cölöpverővel, ami nagy stabilitást biztosít a kifeszített hálónak és huzaloknak. Szomolányi Lászlónak pedig mindössze az volt a dolga, hogy a nyomvonalat biztosítsa, a munka végén pedig egy hosszútávon is jól működő, biztonságos és hatékony kerítést kapott. Nem véletlen tehát, hogy minden egyes métert a Cont-Eco Kft.-vel állított fel, és ez a jövőben sem lesz másképpen. A fejlődő, épülő gazdaságban ugyanis biztosan lesz még kerítéstelepítés.
