Mit is mondhatnék. Tudom, tudom, hogy már megint egy interjú, de lehet valami annál inspirálóbb, mikor egy fiatal tehetség enged be egy kicsit a kulisszák mögé? Mostanában szerintem vonzom azokat a termelőket, akik a Szent István Egyetemen végeztek Gödöllőn, nem is értem miért...
Na, de beszéljünk Rolandról. Legelőször Debrecenben találkoztunk a Farmer Expon, ahol első látásra egy szimpatikus fiatal srácot láttam meg, aki a ChillER Manufaktúra kiállító standján a lehető legszélesebb mosollyal kínálta a finomabbnál finomabb chili szószokat. Mivel egész nap a melegben való sétától eléggé elfáradtam, nem voltam annyira lelkes a kiállítókkal szemben, de Rolandnak olyan szuper kisugárzása volt, hogy rögtön elkezdett érdekelni mit is csinál ott és minek örül ennyire…
Elkezdtünk beszélgetni, és kiderült, hogy egyrészt Gödöllőn végzett, másrészt jelen esetben a kiállított termékeknek nemcsak értékesítője, hanem termelője, megalkotója, feldolgozója.
Mindig is fantasztikus olyan emberrel találkozni, aki nem ijed meg attól, hogy egyrészt használja azt a tudást, amit megszerzett tanulmányai során, másrészt látja magát a piacon a „nagyok” mellett.
Nézzük, mi a sikerének titka!
- Mikor fogalmazódott meg benned a gondolat, hogy saját terméket szeretnél?
Nálam nem volt eltervezett dolog, hogy szeretnék chili termesztő lenni. A történet egészen az egyetemi tanulmányaimhoz vezethető vissza, ugyanis Gödöllőn a Szent István Egyetemen végeztem alap-és mesterképzést is agrármérnökként. Diplomamunkámat chili termesztéséből írtam, mert körülbelül 5-6 éve foglalkozunk a családban hobby szinten chilipaprika termesztésével, feldolgozásával. Az agrármérnök képzésen szerzett tapasztalataimat kamatoztatva belevágtam az eltervezett kísérletbe. Ehhez olyan mennyiségű paprikára volt szükség, hogy megfogalmazódott a kérdés bennem… mit kezdek majd vele?
Úgy döntöttem feldolgozom idén is szószoknak, csak akkor értékesítem is, hogy legalább a kísérlet beruházási költségét visszaforgassam. Teltek múltak a hetek, hónapok és egyre inkább tudatosult bennem, hogy erre van igény, szeretik az emberek a termékeimet, és ami szerintem a legfontosabb, hogy egyszerűen imádom ezt az egészet csinálni.
- Eldöntötted, hogy termelsz, tudatosan készültél a tovább értékesítésre?
Mint említettem is, lényegében haladtam az árral, majd természetesen tudatosan határoztam el, hogy akkor teret adok ennek a hobbimnak az életemben. Jelzem életem egyik legjobb döntése volt! Az idei szezont pedig már úgy kezdtük el, hogy minden energiánkat ráfordítjuk még úgy is, hogy ez csak mellékállás és egyben hobbi.
- Mindenképp te magad akartad árulni a termékeidet?
IGEN, hiszen szerintem az egyik leges legfontosabb dolog az értékesítésben, hogy a vásárló egyenesen a termelőtől jusson hozzá a termékhez, vásárokon velem találkozzanak, és tőlem kérdezhessenek a termesztéssel kapcsolatban.
- Tapasztalatod szerint számít a személyes találkozás a vevőiddel?
Rengetegszer tapasztaltam már azt, hogy meglepődnek az érdeklődők, hogy micsoda beleéléssel és fanatizmussal beszélek a termékeimről és magáról a chili paprikáról is. Ez engem is boldogsággal tölt el, és nem utolsó sorban a rengeteg pozitív visszajelzés, amit kapok… ez visz igazán előre, hogy van értelme ezzel foglalkozni, és teljesen bolondként kimerülésig éjszakákat és hajnalokat paprikázni nap mint nap.
- Melyik oldal az erősséged? Termelés vagy az értékesítés?
Nem tudok dönteni! A termelést imádom, hiszen látom, ahogy fejlődik a paprika, és meghálálja a rengeteg gondoskodást, a rengeteg ráfordított időt. Na és az értékesítés… ez egy érdekes kérdés, mert nagyon szeretek új embereket megismerni, tartani a kapcsolatot a meglévő partnereimmel. És nem utolsó sorban nem igazán hátrálok meg a kommunikációtól, és szerintem leginkább ez számít. Van, hogy csak beszaladok a boltokba beköszönni, és azt veszem észre, egy órát elbeszélgettünk az eladóval/tulajjal. Mindig kíváncsi vagyok a visszajelzésekre, hiszen ebből lehet építkezni.
- Milyen nehézségekkel találkoztál eddig?
Hú, ha elkezdeném sorolni, holnapig lehetnénk itt. A legnagyobb nehézség, úgy gondolom, hogy a saját káromon tanultam. Minden hiba után elkönyveltem, hogy akkor ezt hogyan tovább. Volt, hogy a termesztésben volt fennakadás, sőt… leginkább ebben. Tavaly sok viharral volt dolgunk, volt mikor a teljes tetőszerkezetet darabokra törte a vihar és a chiliken landolt minden… na azt az érzést nem kívánom senkinek, mikor férfi létére az ember majdnem elsírja magát, mikor meglátja a kárt.
Az idei évben pedig a kezdeti szárazság, majd az egész nyáron át tartó sok eső nehezítette meg az életünket. Egyik vírus a másik után. Egyik baktérium a másik után. Aztán vakond, poloska és barátai… (nem az én barátaim!) Aztán, hogy ne maradjon ki a sorból a szószfőzés folyamata. Az, az igazi megpróbáltatás, mikor gázálarcban, vastag vegyi kesztyűben is csak imádkozik az ember, hogy egyszer készüljön el ez a szósz.
- A marketing lényeges szerepet tölt be a vállalkozásodban?
Ez a kedvencem, ugyanis makacs embernek tartom magam, és szeretek mindent én intézni. Én termesszem, én dolgozzam fel, én csomagoljam, én értékesítsem és természetesen minden marketing dolgot is én csináljak! Bár ennek szeretete – el kell mondjam- az egyetemről származik, ugyanis a Hallgatói Önkormányzat Kommunikációs és Marketinges munkacsoport vezetője voltam, és itt az elnök- és egyben jó barátom- nyomására ki kellett tanulnom a photoshopolást. Később a vállalkozásomban be kellett látnom, hogy időm és energiám hiányában meg kell osztanom a munkát a grafikusommal.
Erdei Roland
- Mennyire tartod fontosnak a közösségi médiát, mint értékesítési eszközt?
Nagyon fontos téma ez manapság, hiszen mindenki az Interneten tölti napjait, ott informálódik, ott tanul. Közösségi médián keresztül juthat el a hírünk a legtöbb emberhez. Fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk az érdeklődést, és a kedvelők, követők napi szinten érezhessék úgy, mintha ott lennének velünk a termesztésben, feldolgozásban.
- Számon tartod, hogy honnan találnak rád a vásárlóid? Facebook, instagram, szóbeszéd stb.?
Természetesen igyekszem ezt számon tartani: a felkeresésekre, üzenetekre válaszolni, de be kell valljam, munka mellett nem egyszerű úgy, hogy mindent a saját koordinálásom alatt tartsak.
- Mik azok a visszacsatolások, amik inspirálnak?
Mint említettem is, a vásárlói visszajelzések nagy löketet adnak a munkában, hogy igen is csináld és fáradhatatlanul dolgozz. Jó érzéssel tölt el, mikor felmatricázva megszámolom, hogy adott főzésnél hány palack szósz készült – mert ez egy ceremónia nálam – és látom a többnapos munkám gyümölcsét palackba zárva.
Mindemellett a családom támogatása, időt és energiát nem kímélő segítsége, ami nélkül nem tartanék itt! Ezúton is KÖSZÖNÖM NEKIK! Fontos még megemlítenem a barátaim támogatását, akik mint valami chili függőségben élő emberek követelik a nekik járó chili tesztadagot!
- Mennyire figyeled a hasonló tevékenységet folytató termelőket? Konkurenciának érzed őket?
A környékünkön nem egyszerű egy kis chili termesztő élete, hiszen a két szomszéd településen van az országban található legnagyobb termesztők közül kettő is, a világbajnok chilijeikkel. Ettől függetlenül nem tartom őket konkurenciának, hiszen nem hasonlítható össze az állományuk az én kis családi gazdaságommal. A társadalomnak nem is ugyanazon rétegét szolgáljuk ki, hiszen én a településem környékén élőkre összpontosítok, míg nekik országos piacuk van. Hírük pedig még nagyobb!
- Mikor értél el profitot?
Profit termelése egy vállalkozás beindításánál hosszabb folyamat. Hála Istennek már a tavalyi évben sikerült megtalálnom azt a réteget az országban, akik igényt tartanak a csípős ételekre, köszönhető ez a marketingnek is. Így elég hamar sikerült már profitot termelnem.
- Hogyan szeretnéd tovább építeni a piaci kapcsolataidat?
Folyamatos bővülés a célom, nyilván itt figyelembe véve a kapacitásomat. Lehetőségeimet a lehető legjobban kihasználni, új termékekkel előrébb lépni, figyelni az igényeket.
- Mit teszel azért nap, mint nap, hogy elérd a közösségedet, vásárlóidat?
Szerintem erre egy mondat a válasz: Szívvel, lélekkel dolgozni, és akkor elérem céljaimat!
Mikor elkezdtem írni a blogomat tavaly ősszel, az első bejegyzésem pontosan erről szólt „Alapvetőleg minden embernek megvan a maga hivatása, amire specializálódik, de egy gazdásznak egyszerre kell lennie fizikai munkásnak, gépésznek, állattenyésztőnek, állatorvosnak, növénytermesztőnek, kereskedőnek, üzletembernek, családfőnek. Szükség van arra, hogy minden területen észnél légy, ezért is érzem, hogy ez a szakma a mi hivatásunk, hobbink, életünk, a nap 24 órájában.”
Folyamatosan ezzel találkozunk, hogy jelen kell lenni, ahhoz, hogy előre lépj, ha meg akarod valósítani álmaidat. Mikor Bárándon Rolandnál jártunk, szóba jött az is, mennyi “áldozatra” van szükség, és ezt nem mindig tudod összeegyeztetni egy baráttal, barátnővel, olyannal, aki nincs benne a termelésben. Roland kitűzött maga elé egy célt és nem hátrál ki belőle, csak azért, hogy inkább a tengerparton pihenjen a barátokkal. Azt mondja, aki vele akar lenni az így fogadja el abban a formában, hogy a céljait semmiért sem adná oda.
Remélem titeket is arra inspirált, hogy menni kell, csinálni kell fáradhatatlanul.
