A Bloomair nevet viselő technológiára és gépre ideális esetben nem lenne szükség, hiszen akkor az ültetvények talajait nem a tömörödöttség jellemezné, és intenzív tápanyag-utánpótlásra sem lenne szükség. Jelen állapotok szerint ugyanakkor ezek a problémák általánosan fennállnak, amit enyhíteni tud a decemberi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón bemutatott elv és szerkezet.
A talajlevegőztetés önmagában már nem újdonság, hiszen azt az Egyesült Államokban 1927-ben szabadalmaztatták, és hazánkban is alkalmazzák néhány éve, méghozzá nagyon jó tapasztalatokkal. Egy mélyre, több 10 centiméternyire lehatoló, 5 centiméter átmérőjű, 82 centiméter hosszú tüske egy kompresszor segítségével hirtelen, 12 bar nyomással nagy mennyiségű légköri levegőt juttat a föld alá, ami fellazítja az alsóbb régeteket. A technológiával naponta mintegy 1500 ilyen munkaművelet végezhető el, ami nagyjából 2-2,5 hektárnyi tömörödött talaj fellélegzését jelenti. Az eddigi vizsgálatok szerint a megoldásnak köszönhetően 3-5 évvel növelhető az ültetvények élettartama, 20-50 százalékkal a nyereségtermelő képessége, de csökkenti a fapusztulások mértékét és megelőzheti a belvizesedést.
A kiállításon Kerekes Zoltán kommunikációs és PR-vezetőtől, valamint Takács Péter operatív vezetőtől újabb részleteket is megtudtam a fejlesztéseikről. A csapat ugyanis nem elégedett meg annyival, amit az előbbiekben felvázoltam. A rendezvényen egy speciális tüskét mutattak be a nagyközönségnek, ami már injektálni is tudja a különböző tápanyagokat. „Egy tömörödött, gyakran savanyú, mészhiányos talajt nehéz rávenni arra, hogy ideális tápanyag-szolgáltatóvá váljon. Bármilyen termésnövelőt vagy talajjavítót juttatunk ki, azt be kellene dolgozni. Annak fel kell oldódnia, és a felszívódási zónába kell kerülnie, ám ennek eléréséig sok a veszteség. Lassú a folyamat, az eredmény pedig az adott évben gyakran nem is érezhető” – állítják a kertészmérnök szakemberek. Elméletük szerint, ha a talaj 60-90 centiméteres rétegébe juttatnak be sűrített levegőt, azzal rést nyitnak, morzsalékosabbá teszik a gyökérzónát, amelybe majd a levegő helyett víz kerülhet. Ez aztán képes tápanyagokat oldani, és ideális termésnövelő folyadékká válhat. A megrepesztett talajban a gyökerek egyrészt utat találnak maguknak olyan talajrészek felé, amik tápanyagban kevésbé kimerültek. Másrészt ezekbe a rétegekbe a levegő mellett nagy mennyiségű folyékony tápanyagot, szerves hígtrágyát, abba kevert NPK-t, de számos más elemet, például cinket, bórt, molibdént, mangánt, vasat is le lehet juttatni. Egyszóval mindent, amire a talajvizsgálatok és levélanalízisek szerint a fáknak – vagy épp a szőlőnek – szüksége van.
„Azt tudni kell, hogy a projektet nagyjából félévvel ezelőtt karolta fel a cégcsoportunk, és most még az az elsődleges célunk, hogy rendesen alátámasszuk az elméleteinket. Számos kérdésre kell még választ találnunk” – magyarázta Takács Péter, hozzátéve, hogy a lazítás önmagában biztosan működik, hiszen a MATE (és jogelődje, a SZIE) közreműködésével régóta folynak kísérletek. Az is látszik, hogy az egészséges talajökoszisztéma kialakulásához kell néhány év, ami aztán szintén kedvezően hat a terméseredményekre is. A tápanyag injektálásában viszont még több potenciál rejlik.
A technológiának köszönhetően a tápanyag-kijuttatás a veszteségek csökkentése miatt önmagában is fenntarthatóbb, mint a felszínre történő kihelyezés, ám ennél is fontosabb, hogy a rossz állapotban lévő területek rekultiválására is alkalmas. „Volt olyan projektünk, ahol egy korábbi szeméttelep helyszínén dolgoztunk. Két évig semmi nem maradt meg a gazon kívül, mára viszont a megoldásunknak hála erdő növekszik a területen.” Mindez pedig a biodiverzitásnak is kedvez.
A tervek között szerepel, hogy mielőbb megfeleljenek az EU-s irányelveknek, és szén-dioxid kvótatermelő szolgáltatásként jelenhessenek meg a piacon.
