Október 3-án megkezdődik a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása Magyarország déli és keleti vármegyéiben. A csalétkek kijuttatásával egy időben az érintett területeken ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el.
A védekezésre továbbra is szükség van, mert a keleti országhatár közelében az elmúlt években ismét megjelent a veszettség. Az állattartóknak ezért érdemes időben tájékozódniuk a helyi korlátozásokról, különösen akkor, ha állataikat külterületen tartják vagy legeltetik.
Repülőgépekről szórják ki a vakcinát tartalmazó csalétkeket
Az őszi immunizálás során a rókák számára készített, veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki a kijelölt területeken. A kijuttatás kisrepülőgépekről történik, a lakott és sűrűn beépített településrészeket azonban nem érinti.
A csalétkeket a rókák táplálékkeresés közben veszik fel. A vakcinázás eredményességét a Nébih laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzi. A korábbi kampányok tapasztalatai szerint az érintett területeken a rókák több mint 75 százaléka felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
A program pontos ütemezése településenként eltérhet. Az érintett települések listáját és a vakcinázási területek tájékoztató térképét a Nébih teszi közzé, a helyi korlátozásokról pedig az illetékes járási állategészségügyi hatóság és az önkormányzat ad tájékoztatást.
Mit jelent az ebzárlat a kutyatartóknak és a gazdálkodóknak?
Az ebzárlat idején a kutyákat zárt helyen kell tartani, illetve a hatósági rendelkezésben meghatározott feltételekkel lehet őket kivinni. A külterületi tanyákon, állattartó telepeken és vadászterületeken különösen fontos, hogy a kutyák ne kóborolhassanak szabadon, és ne férjenek hozzá a kihelyezett csalétkekhez.
A legeltetési tilalom a kijelölt területeken tartott haszonállatokat is érinti. A szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdálkodóknak a helyi hatósági rendelkezés alapján kell megszervezniük az állatok elhelyezését és takarmányozását a korlátozás időtartamára.
Aki legelőt bérel, vagy több település határában tart állatokat, annak célszerű valamennyi érintett területre külön ellenőriznie az előírásokat. A vakcinázás országos kezdőnapja ugyanis nem jelenti azt, hogy minden településen pontosan ugyanakkor lépnek életbe és szűnnek meg a korlátozások.
Mi a teendő, ha valaki csalétket talál?
A vakcinát tartalmazó csalétkeket nem szabad felszedni, felnyitni vagy más helyre vinni. Ha valaki ilyet talál a földön, hagyja érintetlenül, és akadályozza meg, hogy a vele lévő gyermek vagy háziállat hozzáférjen.
Ha a csalétekben található vakcina az ember bőrére vagy nyálkahártyájára kerül, az érintett felületet alaposan le kell mosni, és orvoshoz kell fordulni. Amennyiben kutya vagy macska veszi fel a csalétket, az állattartó kérjen tanácsot állatorvosától.
A keleti határnál továbbra is jelen van a veszettség
Magyarországon a veszettség elleni védekezés eredményeként hosszú időre jelentősen visszaszorult a betegség, a keleti határ mentén azonban 2022 óta ismét rendszeresen igazolnak fertőzéseket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2022-ben négy, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben pedig két esetet mutattak ki. A Nébih 2026-ban szeptember közepéig további két veszettségesetet tartott nyilván.
A fertőzés újbóli megjelenése feltehetően a vadon élő állatok határon átnyúló mozgásával függ össze. Ukrajnában és Romániában ugyanis továbbra is rendszeresen előfordul a betegség. A járványügyi helyzet miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szokásosnál kétszer nagyobb csaléteksűrűséggel végzik a rókák vakcinázását. A fokozott védekezést addig tartják fenn, amíg azt a fertőzési kockázat indokolja.
A szokatlanul viselkedő róka fertőzött is lehet
A veszettség az idegrendszert támadja meg, és a tünetek kialakulását követően embernél és állatnál egyaránt rendkívül súlyos, rendszerint halálos kimenetelű betegség.
A fertőzött róka elveszítheti természetes óvatosságát, lakott területre merészkedhet, de agresszívvé, zavarttá is válhat. Mozgászavar, bénulás vagy fokozott nyálzás szintén felvetheti a veszettség gyanúját. A szokatlan viselkedés önmagában nem bizonyítja a fertőzést, ezért a gyanús állatot nem szabad megközelíteni vagy befogni.
A veszettségre gyanús állatot, valamint a gyanús körülmények között elhullott házi- vagy vadállatot jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak. A tetemet nem szabad puszta kézzel megérinteni, felboncolni vagy saját kezűleg elszállítani. A szükséges mintavételről a hatóság gondoskodik.
Ha valakit ismeretlen vagy veszettségre gyanús állat megharap, megkarmol, illetve a nyála sérült bőrrel vagy nyálkahártyával érintkezik, a sebet azonnal, alaposan ki kell mosni szappanos, folyó vízzel, és haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
A fertőzés utáni időben megkezdett védőoltási sorozat életmentő lehet. A háziállatok védelmében továbbra is alapvető a kutyák kötelező veszettség elleni oltása. A macskák rendszeres vakcinázása is ajánlott, különösen akkor, ha kijárnak, vadásznak, vagy vadon élő emlősökkel kerülhetnek kapcsolatba.
A veszettségről, annak tüneteiről és terjedéséről további információk Veszettségmentesítés oldalon olvashatóak: https://www.veszettsegmentesites.hu/
