A HVO ráadásul növényi olajokból és hulladékzsírokból készül, nagy mennyiségben előállítható, így támogatja a körkörös gazdaságot. Bármilyen százalékarányban keverhető a hagyományos dízel üzemanyaggal, a gyártása pedig nem érinti hátrányosan az élelmiszertermelést.

Ennyi dicséret után éppen ideje megnézni, hogyan teljesít a hidrogénezett növényi olaj a gyakorlatban. Az Agrarheute német mezőgazdasági szaklap idézett egy 2022-ben elvégzett kísérletet, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a HVO a motorra, illetve annak teljesítményére.

Németországban az úgynevezett HVO100 üzemanyagot (amely szinte szagtalan és tiszta, mint a víz) 2500 üzemórán keresztül tesztelték traktorokban. A legidősebb egy 1997-es Fendt volt, míg a legfiatalabb egy 2021-ben gyártott Valtra T 215 Direct.

Fontos kiemelni, hogy 2025-re a globális HVO-termelés várhatóan meghaladja majd a 30 millió tonnát, vagyis egyre könnyebben elérhető lesz a gazdálkodók számára. Már most több ezer töltőállomás kínálja ezt a fajta üzemanyagot Európában.

Nem ég tisztábban, ha új a traktor

A német TFZ által elvégzett vizsgálatok alapján némileg meglepetést okozott, hogy a legmodernebb traktorokban a HVO nem ég sokkal tisztábban, mint a hagyományos gázolaj. Jelentős különbség a régebbi erőgépeknél figyelhető meg, ahol még nem fordítottak nagy gondot a kipufogógáz kezelésére.

A motor nyomatéka, valamint a TLT teljesítménye valamivel magasabb volt a dízel esetében, vagyis a HVO-ból némileg kevesebb energiát tudott kipréselni az erőforrás (ugyanakkora térfogatra vetítve), ráadásul a hidrogénezett növényi olajból kicsivel többet is fogyasztott. Az AdBlue-fogyasztást viszont a HVO számottevő mértékben csökkentette.

Fontos kiemelni, hogy a kísérleti traktorok HVO-val is megbízhatóan működtek, nem merült fel komolyabb probléma a használata során. Csupán egy járműnél fordult elő, hogy az üzemanyag-szivattyú házában sérült a tömítés az üzemanyagváltást követően, ám azt nagyjából 40 ezer forintos költséggel orvosolni lehetett. Az viszont már korábban is ismert volt, hogy az elasztomer tömítések kevésbé „dagadnak meg” a HVO esetében, vagyis a jelzett problémák gyakrabban előfordulhatnak.

Ugyancsak hátránya a hidrogénezett növényi olajnak, hogy a kenőképessége alacsonyabb a gázolajéhoz képest, ami a fémalkatrészek fokozottabb kopásához vezethet. Összességében azonban nem kell „megijedni” az újfajta üzemanyagtól, hiszen a felsorolt differenciák eltörpülnek a környezetre gyakorolt pozitív hatásaihoz képest.