A környezetvédelmi követelmények szigorodása, valamint a növényvédő szerek és az energiafelhasználás csökkentése megköveteli az alkalmazott technológia és eszközpark megújítását. Számos korábban használt, de elfeledett eszköz megújítása, illetve új megoldások kifejlesztése segíti a farmereket a fenntartható gazdálkodás megvalósításában. A kölni egyetem (University of Applied Sciences in Cologne, Germany) kutatói kifejlesztettek egy új gépet a tarlóhántási és sekély talajművelési feladatokra.
A fejlesztésre létrehozott Grinder projektben a következő cégek vettek részt: Construction and Agricultural Machinery Technology of the University, Seed2soil, Saphir Maschinenbau.
A projekt célja olyan eszköz kifejlesztése volt, amely felgyorsítja a szalma lebomlását és elősegíti a gyommagvak csírázását. A következő művelet a gyomok aprítása vagy kihúzása és talajfelszínre terítése, ahol kiszáradnak. Mindezek eredményeként nem zavarják a következő kultúra fejlődését és csökkentik a gyomfertőzés veszélyét, valamint a kórokozók mennyiségét.
A jelenlegi tarlóhántási és sekély talajművelési technológiák különböző talajművelőgép-kombinációkat használnak. Ezek az eszközök általában nagy méretűek és nagy energiaigényű megoldások. Ezzel szemben az új Grinder rotációs borona többféle művelőelemmel szerelhető, amelyek egymenetben vágást és aprítást is végeznek.
(Az új gép művelőelemeinek kialakítása emlékezetet a magyar Busa cég szabadalommal védett, népszerű forgókapájára).
A fejlesztők szerint a Grinder lényegesen kisebb és könnyebb ezért az energiaigénye is kevesebb. A jelenleg használatos talajművelő gépek a tarlómaradványokat 5-7 cm mélységtartományban helyezik el. Ez viszont sokszor túl mélynek bizonyul a mikroorganizmusok, a giliszták számára, ezért a lebomlás lassan indul. A túl mély bekeverés esetén a csírázó gyommagvak „álomba” borulnak, mivel nem jutnak elegendő fényhez.
A Grinder rotációs kultivátort szántóföldi körülmények között összehasonlították a tarlóhántásnál használt hagyományos eszközökkel (kultivátor, kompakt tárcsa, szalmaborona). Az eredmények azt mutatták, hogy az új eszköz sekélyebben dolgozik és keveri be a tarlómaradványokat.
Phillip Müller (Research Associate at the Institute) véleménye szerint elérték a kívánt maximális munkamélységet. A Grinder vontatási ellenállása kisebb, mint a hagyományos eszközöké, ezáltal a hajtóanyag-felhasználás is csökken.
A fejlesztőcsapat most a forgóborona továbbfejlesztésén dolgozik. A cél a maximum 2 cm munkamélység biztosítása a gép teljes szélességében. Ez egy nagyon fontos kihívás, mert ha a munkamélység nem éri el a kívánt mélységet teljes szélességben, akkor olyan sávok és/vagy csomópontok alakulhatnak ki, ahol a gyommagvak felszaporodnak.
A Grinder rotációs boronához hasonló eszközök létrehozása fontos része a mezőgazdasági technológiák fejlesztésének, mivel a velük megvalósítható tarlóművelés és sekély talajművelés segíti a növényvédő szerek használatának csökkentését. Prof. Dr. Wolfgang Kath-Petersen szerint a növényvédelemben használatos szerek segítségével ugyan lehetséges a gyomok, növénybetegségek, kártevők csökkentése, viszont ezek károsítják a környezetet és az organizmusokat. Ráadásul a kártevők ellenálló képességének fejlődése miatt a védekezés egyre komplikáltabb, nehezebb és költségesebb.
Forrás:
https://www.futurefarming.com/crop-solutions/new-implement-for-stubble-and-soil-cultivation/
